A MÁV a Tarnamentén élők kárára késlekedik, mondta Horváth László

A héten Verpeléten egyeztetésre ültek össze Horváth László országgyűlési képviselővel a közútkezelő, valamint a rendőrség helyi vezetői, az illetékes minisztérium vezető munkatársai és a polgármesterek. A céljuk az volt, hogy közelebb jussanak a megoldáshoz, amely a térségben a közúti kőszállítást visszaszorítja annak vasútra terelésével. Horváth László már korábban is úgy fogalmazott, hogy a teherautókkal történő kőszállítás a Mátraalja és a Tarnamente térségének legsúlyosabb problémájává vált az elmúlt évtizedek alatt.

Mint ismert, a honatya kezdeményezésére 2021. május 6-án aláírásgyűjtés indult tizenkét mátraaljai és tarnamenti településen – Kisnána, Domoszló, Markaz, Abasár, illetve Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt és Kál összesen húszezer lakója körében –, hogy a kormány segítségét kérjék a kőszállító kamionok okozta áldatlan állapotok megszüntetésére. Alig három hét alatt több mint ötezer aláírás gyűlt össze, amelyeket Horváth László 2021. május 25-én eljuttatott a parlamenti döntéshozókhoz. Az igazi kiút a kőszállítás sínre helyezése Verpelét és Kál-Kápolna vasútállomások között, mert megvannak a feltételek és lehetőségek, amelyek ehhez szükségesek, mondta országgyűlési felszólalásában a képviselő. A Kál-Kápolna és Recsk közötti vasúti vágányt az első Orbán-kormány ideje alatt felújították, teherbírását megnövelték épp azért, hogy a kőbányákból a követ vasúton lehessen szállítani. Ezt a vonalat a Gyurcsány-kormány bezáratta, újranyitása azóta sem sikerült, mutatott rá 2021. májusában Horváth László. A kormány még az év júniusában 1 milliárd 300 millió forintot biztosított egy vasúti kőátrakó kialakítására Verpeléten. A munka 2021. novemberében el is kezdődött, és már befejeződött. A vasúti szállítás azonban mind a mai napig nem indult meg. Horváth László beszámolt arról, hogy ezen a héten Verpeléten sorra vették az intézkedési lehetőségeket. 

– Abban állapodtunk meg, hogy amennyiben az érintett települések képviselő-testületei is egyetértenek ezzel, első szigorításként Kápolnától, a 3-as főúttól a verpeléti kőátrakóig a 20 tonna feletti járművekre 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozást vezetnek be lakott területen belül, a kellő ellenőrzéssel. A súlyos problémát ugyanis nemcsak a kamionok száma jelenti, hanem az is, hogy azok gyakran komoly veszélyt okozva száguldoznak lakott területen belül is. A sebességkorlátozás tapasztalatait a jövő év elején értékeljük. Ez az intézkedés azonban csak a probléma egyik felét kezelheti. Ha lassabban is közlekednek majd, de kevesebb kamion nem lesz addig az utakon, ameddig a MÁV nem hozza meg azokat a döntéseket, ami a kőszállítást itt sínre tehetné. A helyiek már elviseltek sok mindent, a vasúti kőátrakót megépítettük, a bányákkal tárgyaltunk erről, a vasúti pálya is alkalmas erre – a MÁV egyik legsúlyosabb késésének tartom azt, ami az elmúlt hónapokban a Tarnamentén élők kárára történik. Ma a minisztérium képviselőit is tájékoztattuk, és kértük hathatós segítségüket a számunkra érthetetlen késlekedés kezelésében – fogalmazott szerdán Horváth László.

A MÁV Kommunikációs Igazgatósága már 2021. júniusában azt válaszolta portálunk érdeklődésére, hogy a Kál-Kápolna–Kisterenye vasútvonalon, ahol a verpeléti állomás található, a megrendelések függvényében jelenleg is közlekednek tehervonatok. Nem kell tehát újranyitni, mert a műszaki állapota alkalmas a szállítási igények kielégítésére. A vasúti pályát folyamatosan felügyelik, a karbantartási munkákat ütemezetten elvégzik. 

A közúti kőszállítás azért vált ilyen égető problémává a térségben, mert a Kisnánán és a Recsken működő kőbányák folyamatos fejlesztései miatt a teherszállító-forgalom a környező falvakban mára az évtizedekkel ezelőttinek a többszörösére nőtt. Hatalmas kőszállító kamionok tömege hordja naponta a kitermelt árut lakott településeken keresztül a káli vasúti átrakóig. Szinte elviselhetetlen az a helyzet, amit ez a teherautó-forgalom okoz, emelte ki már korábban is Horváth László. 

– Ezeken az egyébként is csekély teherbírású utakon évi több mint 40 ezer, követ szállító jármű dübörög végig. Gyakran semmibe veszik a közlekedési szabályokat, a sebességhatárokat, mert teljesítmény alapján fizetik a munkájukat. Ezzel életveszélyes szituációk sokaságát is okozzák. Állandó a zaj- és porszennyezés, ez visszafordíthatatlan károkat okoz az itt élő emberek egészségében. A súlyos járművek okozta rengés rombolja az út menti ingatlanokat, amelyek folyamatosan repedeznek, statikai állapotuk egyre romlik. Tönkremennek maguk a közutak is, melyek többsége ötven-hatvan éve épült, és mindez együtt elriasztja a környékről a turistákat is – hangsúlyozta Horváth László.

Farkas Sándor, Verpelét polgármestere a kőátrakó építésének kezdetén arról beszélt portálunknak, hogy Recsken van mód a kő felrakására, a városukból a kisnánai bányából érkező követ szállítják majd tovább vasúton. 

– A kisnánai termelés csaknem harmadát vitték eddig a kamionok a tarnamenti településeken át Kál-Kápolna állomásig, a többit a Mátraalja felé, ám ez is sok ezer súlyos járművet jelentett évente. Ha a polgármesteri hivatal mellett elmegy csak egy is, remeg a padló, összekoccannak a poharak. Bízunk benne, hogy ennek mielőbb vége lesz – reménykedett két évvel ezelőtt Farkas Sándor.