Ady nagy barátnője volt Lesznai Anna, hamarosan kiállítás nyílik műveiből Egerben

– Lesznai Anna költői, írói, meseírói publikált és publikálatlan szellemi öröksége mellett hatalmas képző- és iparművészeti életművet hagyott hátra – mondta sajtótájékoztatón kedden H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum gyűjteményi osztályvezetője. Mint mondta, Hatvany Lajos unokahúga a Nyugat íróival, köztük Ady Endrével is szoros barátságot ápolt, a költő méltatta, társának tartotta a művészetben. Számos verseskötetét illusztrálta is. Lesznai Anna A Nyolcaknak nevezett avantgárd művészcsoport vendégtagja is volt. Világát egyre többen ismerik, s október 13-tól az egriek és a városba látogatók is megismerhetik, ugyanis a Ziffer Sándor Galériában tárlat nyílik művészetéről, amelyet egészen jövő május végéig megtekinthetnek.

– Ismert művei nagy részét - egy-két, ám jelentős darabot kivéve, melyek magántulajdonba, illetőleg több állami gyűjtemény, kiemelten a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai osztályára, illetve a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának gyűjteményébe kerültek - a hatvani Hatvany Lajos Múzeum őrzi. Közel 2400 rajzot (rajzocskát), akvarellt, gouache- és temperaképet. E nagyon vegyes összetételű képzőművészeti hagyaték Gergely Tibor, Lesznai Anna harmadik férje 1974-es ajándéka. S, hogy ezzel, az életmű egészét átfogó kollekcióval miért éppen egy kisváros múzeuma büszkélkedhet? Különleges, regénybe illő történet. A múzeum munkatársai és néhány elhivatott szakember öt évtizedes munkája révén Lesznai rajzolt, festett, írt életművének mélységes szépségét egyre többen értik, átélik és szeretik. Szeretik, mert az érzékeny intellektusú gazdag érzésvilágú, a gyermeki képzelet mélységes tisztaságát megőrző alkotó életútjáról és művészi hagyatékáról csakis olyan szeretettel szóltak a megérintettek, mint ahogyan ő e műveket létrehozta – ismertette az osztályvezető.

Kiemelte, festett, rajzolt és hímzett, hogy gyönyörködhessen otthona szépségében, örvendhessen a kertjében nyüzsgő teremtmények csodálnivaló sokaságának, s azért, hogy megőrizze képüket emlékezetében - megóvva az elmúlástól kis világa szépségeit.

– A dolgokat az örökléttel kívánta megajándékozni, hogy ne tűnjenek tova a semmibe. Műveinek inspirációját, mintáit széles körből gyűjtötte össze. Mint ahogy a fa gyökere is a mélyből szívja fel a táplálékot, majd koronáját a nap melegében és az eső éltető oldásában megfürösztve édes küszködések közepette minden kikeletkor megszüli leveleit, virágait és gyümölcseit, úgy Lesznai Anna művészete is - mint kora szecessziós stílusban alkotó kollégái - elsősorban a természet közelségben élő, a természetből kinövő keleti kultúrából ( japanizmus) és a legősibb forrásból, a népművészetből táplálkozott. Úgy a népi tárgykultúra forma- és jelkészletéből, mint a népdalok, balladák és a népmesék (kodályi, bartóki) tiszta forrásából. A különböző művészeti ágak és műfajok szétválasztása Lesznai Anna alkotásaiban szinte lehetetlen – emelte ki. Hozzátette, éppen ezért a kiállítás nem is választja szét eme diszciplínákat.

– Díszítés és verbális érzelemkifejezés, mesélés és tárgyalkotás, indás-virágos ornamentika és lélekábrázolás nála egymást átszövő fogalmak, úgy kapaszkodnak egymásba, mint ágas-leveles mintájú hímzéstervein, akvarelljein a növények és a közöttük megbúvó lények - madarak, őzek, békák... Ezek a harangvirágos, gránátalmás, tulipános, lepkevirágos, fecskés, páfrányos, pillangóleveles, makkos hímzéstervek és kék pillangóról, régi bútorokról, eperszemnyi szívről, kisfiúról és csodálatos királylányról írt mesékhez készített illusztrációi - maga írta mesékhez, maga készítette festményei - rangos helyet foglalnak le a szecesszió organikus ihletésű korszakában, a 20. század eleji rajz- és iparművészet történetében. Mindezt láthatják, mindenkit megismerhetnek barátai közül - akik a kor szellemi és művészeti életének nagyjai voltak -, s minden titkot megtudhatnak róla, ha ellátogatnak kiállításunkba – fogalmazott H. Szilasi Ágota.