2023.09.01. 06:55
Mára eldőlt, ki marad talpon az egri történelmi borvidéken
Megkezdődött a szüret a történelmi egri borvidéken. Idén a peronoszpóra pusztított az ültetvényeken. Összegzésre kértük a szőlészeti, borászati ágazat egyik szakemberét: szerinte mára eldőlt, sok gazda végleg lehúzhatja redőnyt.
A tavalyi szüret már csak emlék, idén a peronoszpóra tizedelte sokak termését
Forrás: Berán Dániel, BD / Heves Megyei Hírlap
Tavaly az aszály sújtotta a szőlőtermesztéssel foglalatoskodókat, idén a növényvédelem adta fel a leckét a gazdálkodóknak. Heves megyében maradt a bizonytalanság a szőlészek-borászok körében. Az egri történelmi borvidéken már biztos, hogy az idei szüret után sokan végleg felhagynak a műveléssel, csak azok maradnak talpon, akik az elmúlt években minden bevételt visszaforgattak az ágazatba és komplex fejlesztésbe kezdtek.
Varga Dávid, az Egerszalóki Hegyközség borásza úgy fogalmaz, ma már tisztán látható, hogy a csodák ideje elmúlt. Úgy véli, hogy azok a gazdák, akik egy hektárnyi területről száz mázsa alatti termésre tesznek szert, végleg padlóra kényszerülnek. Azt mondja, az a szőlőtermelő aki egy hektár területről 100 mázsa alatt szüretel, csak orvos ajánlására látogassa a szőlőterületet, vagy maradjon ez a hobbija, a kedvenc időtöltése.
- Tavaly december 5-e óta 750 milliméternyi csapadék hullott a területre, ez vetekszik az Alpokalján mért mennyiséggel - kezdi az értékelést a borász. - Ennek következménye, hogy minden korábbinál több pénzt és energiát kellett fordítani a növényvédelemre. Míg tavaly egyszer elég volt gyomirtózni a soraljakat, idén ezt három alkalommal kellett megismételni. Aki egészséges termésre szeretett volna szert tenni, annak a nagy esőzések után legalább tíz naponta permetezni kellett a területet. Idén hektáronként 200 ezer forinttal többet kellett költeni a szőlőre, ha valaki jó gazda módjára szerette volna az ültetvényeit rendben tartani. Nagyjából húsz százalékkal növekedtek a költségek. A történelmi borvidék közel egyharmada esett áldozatul a fertőzésnek. Verpelét és Aldebrő környékén a jégkár mellett a viharkárok tarolták le a termés javát. Varga Dávid azt is elmondta, súlyosbítja a helyzetet a piaci kereslet alakulása. A kék szőlők iránt alaposan megcsappant a kereslet, a könnyű fehér és rozé borokra könnyebb vevőt találni manapság. Mivel a borvidék csaknem hetven százaléka kék szőlő ültetvény, a kilátások sem túl rózsásak ezek értékesítésére. A kilónkénti felvásárlási ár alig haladja meg a száztíz forintot. Nem nehéz kiszámolni, hogy aki csak szőlőműveléssel foglalkozik, az költségei megtérülésére sem számíthat. Elmaradtak a külföldi valamint az alföldi felvásárlók is, és most úgy néz ki, hogy az egri borvidékről kénytelenek lesznek a fehér szőlő, valamint a fehér bor miatti igény miatt más borvidékre kacsingatni és onnan vásárolni szőlőt. Ha valaki szeretné a termését értékesíteni, az a régióban négy komoly piaci szereplővel kell megalkudjon. Ezek a Varga Pincészet Kft, a Juhász Testvérek Pincészete, az Ostoros-Novaj Bor Zrt, az Egri Csillagok Zrt. Varga Dávid véleménye szerint belátható időn belül kizárt dolog, hogy új szereplők jelennének meg a borvidéken.
Számolni kell azzal is, hogy az Alföldön művelt rezisztens fajtákkal - Bianca, Generosa - kell felvenni a versenyt.
A művelés költségei az egekbe szöktek
Bár a szüret még csak most kezdődött, a fent említett okok miatt gyenge, közepes termésre van kilátás idén az egri borvidéken. Miközben a művelés költségei az egekbe szöktek, drágák a vegyszerek, alig akad munkáskéz. Az üzemanyag árának növekedése miatt is kedvezőtlenül hat az ágazatra. A gazdák becslései szerint manapság egyhektárnyi szőlő művelése évente egy-másfél forint költséggel jár, ám ezt kitermelni úgy, hogy jövedelmet is hozzon, nagyon nehéz. Előnyt azok élveznek, akik saját pincészetük fejlesztésére, marketingre is költöttek az elmúlt években. A demjéni, az egerszalóki, az egerszóláti és a kerecsendi hegyközség tagjai megközelítően 1200 hektáron gazdálkodnak. A terméskilátások miatt már tavaly is sokan latolgatták, hogy végleg felhagynak a szőlőtermesztéssel. A szőlészetbe munkát, energiát, pénzt ölni és kockáztatni mindig is hosszú távú befektetés volt. Az egri borvidéken mára eldőlt, hogy ki marad talpon az ágazatban. Csak azok a gazdaságok maradtak életképesek, melyek korszerű ültetvényeken, megfelelő gépparkkal végzik a szőlőművelést, boraikat saját maguk palackozzák, és értékesítik, véli a szakember.
Varga Dávid és családja egyébként 55 hektár területen művelnek szőlőt. Maguk végzik a kézi, valamint a gépi munkákat, szüretelőgéppel szüretelnek. Megfogalmazta azt is, hogy a történelmi borvidéken egyre több az elhagyatott, műveletlen szőlő, ami nemzetgazdasági szempontból is aggályos. Érdemes lenne megfontolni ezen területek felszámolását kormányzati segítséggel, és egyszerűbb szántóföldi kultúrát telepíteni ezekre a helyekre. Az is a tényekhez tartozik, hogy a magyar borfogyasztási tendenciát nézve húsz év alatt felére csökkent a belső fogyasztásunk, tehát ha a jelenleginek csupán fele termés lenne, az is bőven elegendő lenne.
