Neumann lett volna, a legnagyobb gamer – tárlat nyílt a tudós életművéből az egri iskolában

Neumann János vándorkiállítás nyílt péntek reggel a Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumban a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) valamint az iskola együttműködésével, tisztelegve a 120 éve született magyar géniusz előtt. 

– 1987-ben épült meg a Csebokszári lakótelep lila iskolája, akkor még név nélkül, csak új 16 termes iskolaként szerepelt a terveken is. A névválasztásnál csak olyan jöhetett szóba, aki maradandót alkotott – mondta dr. Sipos Mihály az intézmény igazgatója. – Tolerancia, rugalmasság, intelligencia. Ezek voltak azok az erkölcsi értékek, melyeket Neumann is fontosnak tartott, s iskolánkban ma is szem előtt tartjuk – fogalmazott az igazgató. 

A Kepes Intézet Magyar Géniusz tárlatának egy része került az iskolába, megtekinthető szeptember 15-ig az iskola aulájában. Farkas Attila alpolgármester kiemelte, hogy Neumann János nem csupán a magyar tudományos életet határozta meg. A nevét viselő iskola pedig a legmegfelelőbb hely a tárlat számára.

Nemcsik János a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei titkára a diákoknak elmondta, Neumann János már tanulmányai során is kivívta környezet elismerését. A kiállítás kurátora, Képes Gábor az NJSZT munkatársa méltatta a Neumann-életút fontosabb állomásait és a tudományokban elért elévülhetetlen eredményeit.

– A fejlődés ellen nincs gyógymód – ezt vallotta, s a három említett erkölcsi értéket a túlélés zálogának is tekintette a technikai fejlődés korában. Lánya azt írta róla könyvében, ha apja megérte volna a mai kort, ő lett volna a legnagyobb gamer, hiszen játékos elme, jó humorú, társaságkedvelő ember volt. Életének jó részét haláláig az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. 1957-ben hunyt el rákban, mely vélhetően annak következménye, hogy a Manhattan-terven is aktívan dolgozott. Az atomenergia bizottságban végig az energia civil felhasználásáért lobbizott. Halála után alapult meg hazánkban a róla elnevezett tudományos társaság, ami akkoriban rendkívül izgalmas kezdeményezés volt a vasfüggönyön innen. Akkora kincs volt ő, hogy a napi politika sem számított végül. Az  első Neumann elvű modern számítógép Magyarországon két évvel halála után kezdett működni, 1959 január 21-én. Szeretnénk, ha ez a nap emléknappá válna – emelte ki.