Kiállításon mesél a múltról a középkori sírok világa Gyöngyösön + fotók

Régészeti időszaki kiállítás nyílt szombaton a Magyar Természettudományi Múzeum gyöngyösi Mátra Múzeumában, amely már Gyöngyös várossá nyilvánításának jövő évi, 690. évfordulója előtti tisztelgés is egyben. A mátraalji települést Károly Róbert király 1334-ben nyilvánította várossá. A 2024. március 15-ig megtekinthető tárlat a Gyöngyösön és környékén az elmúlt évtizedekben feltárt kora középkori leleteket mutatja be. A megnyitó előtt Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze Egyszer feltárom a várost, ahol élek címmel tartott előadást az elmúlt tíz év gyöngyöspüspöki kutatásairól.

– Összességében nem a honfoglaláskori temető megléte itt az igazán érdekes, hanem az, hogy folyamatosan használatban volt. Gyöngyös körül ugyanis vannak honfoglaláskori feltárt területeink. Gyöngyöspüspökin a X. század közepétől van temető, és nyilván, akkor lakosságnak is kell lenni a környezetében. Ez azt jelenti, hogy a X. századtól folyamatosan élnek itt  emberek napjainkig. Egy nagyon korai megtelepülést tudtunk itt kimutatni, ez az egyik nagy jelentősége a feltárásnak. A környék sok más települése a tatárjárás idején elpusztult, máshol építkeztek újra az emberek. Viszont Gyöngyöspüspökin a folyamatos jelenlét a mongol pusztítás ellenére is igazolható – összegezte Tóth Zoltán.

A kiállítás megnyitóján Báryné dr. Gál Edit, a Mátra Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

– A gyöngyösiek számára a gyöngyöspüspöki ásatás mindig az érdeklődés középpontjában volt. Már a kutatás idején csoportok látogattak a feltárás színhelyére, a ma már a város szerves részét képező területre, hogy megtudják, mit találtak a régészek, mit lehet ott látni. Gyöngyös és környéke Árpád-kori története ezzel összekapcsolódott a városrész korai históriájával. Fontos, hogy együtt és párhuzamban lássuk a térségünkben zajlott és zajló ásatások emlékeit. Már három éve készülünk ennek a kiállításnak a megrendezésére, de a pandémia időszaka hátráltatta a munkánkat. Így viszont az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a tárlat Gyöngyös várossá nyilvánításának jövőre beköszöntő, 690. évében is látható lesz, kapcsolódik tehát a kezdetekhez és az évfordulóhoz is – mondta Báryné dr. Gál Edit.

Kárpáti István, Gyöngyös alpolgármestere arról beszélt, hogy szakértők segítségével sok új ismeret kiderülhet a város régmúltjából.

– Ez mindenkinek fontos, akit érdekel a történelem, vagy aki lokálpatrióta, pláne, ha mindkettő. Bíztatom a régészcsapatot, hogy folytassák a munkát a jövőben is. Gyöngyös önkormányzata a továbbiakban is támogatni fogja a feltárást – jelentette ki Kárpáti István.

A tárlatot dr. Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. 

– A régészet az a tudományág, amely a múltat kutatja, de a jövőt építi. Segítségével olyan emlékezetkultúrát építhetünk fel, amely elődeink hagyatékát próbálja a mindennapjainkba behozni. Egyfajta büszkeségre is adhat okot, hogy mi mindenre voltak őseink képesek. Gyöngyös és a Mátra régiója a korábbi időszakokban nem volt kellően megkutatva. Az elmúlt évtizedben ez jelentősen megváltozott, elég, ha a közeli abasári vagy gyöngyöspatai kutatómunkákra is gondolunk. Ezek mind erősítik az érintett települések, városok, de a nemzet közösségét is – fogalmazott dr. Csornay Boldizsár.

Ezután az érdeklődők Tóth Zoltán szakmai tárlatvezetésével ismerkedhettek meg a kiállított régészeti anyaggal.