A Mikulás és a Jézuska is milliárdos csomagot hozott Hevesbe, összegez dr. Juhász Attila Simon

– Dr. Juhász Attila Simon, Heves Vármegye Közgyűlésének közösségi oldalán láthattuk már a hírt: újabb pénzek érkeztek szűkebb pátriánkba karácsony havában.

– Úgy is fogalmazhatok, hogy a Mikulás 4,5 milliárd forintot hozott önkormányzati utak felújítására, a Jézuska pedig 2,3 milliárdos csomaggal érkezett. Ehhez hozzáteszem, hogy 98 százalékban sikerült lezárnunk az előző, 2014- 2021-es TOP-os ciklus projektjeit. Pár kisebb program az, amit sajnos vissza kell adni. Menet közben érkeztek ráemelések is, amelyek összege közel 80 milliárd forintot tesz ki. A történteket minősíteni nem akarom, maximum akként, hogy nem dicséretes, de szívfájdalmam ugyanakkor, hogy a Modern Városok Programban Eger elbukta az ötmilliárd forintot.  

– Ha már a mával kezdtük a visszatekintést, hol tartanak a 2021-2027-es ciklus programjaival?
– Köszönhetően annak is, hogy vannak már tapasztalataink, és 2019-ben egy professzionális csapatot örököltem elődömtől, jobb a helyzet a Területi és Településfejlesztési Operatív Plusz programban, mint a megelőző ciklusé. Sokkal előrébb tartunk ugyanis. Az első naptári évben már megjelentek a források és mára azok 60 százalék fölötti részét már leköthettük a második év, 2023 végére. Hosszú tervezési folyamat volt a 2021-27-es időszak, miközben az előző Területi és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) is be tudtuk időben fejezni. Összességében előre vagyunk, 2027 végére zárhatunk. Hozzáteszem, hogy bár az uniós pénzek Brüsszelből nem érkeztek meg, a kormány a támogatási szerződések megkötését követően megelőlegezte a magyar adófizetők pénzéből, s az összegek már a nyertes önkormányzatok számláin vannak. Elindult a foglalkoztatási projekt is, s a vármegyei önkormányzat konzorciumi vezetőként részt vesz több, nagy jelentőségű turisztikai programban is. A humán projektek részben kiemeltek lesznek, s ezekben az önkormányzatoknak fontos szerep jut. Ipari parkos projektjeink is jól haladnak. Úgy mutatkozik, sikerül területileg is széthúzni a kapacitást. 

– Mik lesznek a fő hangsúlyok az 2021-27-es időszakban?
– Legfőbb tendencia a területi kiegyenlítődés. E téren persze nem kell feltalálnunk a meleg vizet, hiszen a vármegye egy olyan speciális helyzetben van, hogy rendelkezik a Hatvan, Gyöngyös, Eger tengellyel, a három város agglomerációja a gazdaságilag legfejlettebb. Az északi és a dél-hevesi térség pedig hátrányban volt és még jelenleg is hátrányban van. Azt céloztuk meg, hogy ezen területeket megpróbáljuk felzárkóztatni. Az infrastrukturális fejlesztések jelentős része ezekre a területekre koncentrálódik. Ugyanis bármiféle ipari, vagy turisztikai fejlesztés csak akkor képzelhető el, ha megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. Ha pedig helyben nem is tudunk úgy munkahelyet teremteni, hogy felszívja a munkaerőt, akkor megfelelő úthálózattal tudunk biztosítani lehetőséget a munkába járáshoz. Ebben szép eredményeket sikerült elérni már eddig is, de vannak folyamatban még jelentős fejlesztések. Ilyenek az épülő elkerülő utak, akár a hatvani, akár a gyöngyösi, de mondhatom a tervek szintjén lévő egri tehermentesítő utat is. Születtek számunkra nagyon kedvező döntések, hiszen a Bükk, Mátra térségét kormányhatározatban nevesítették. Ezek a kevésbé fejlett északi részhez tartoznak és lehetőség van az előrelépésre például a turizmusnak köszönhetően. De ugyanez a helyzet a dél-hevesi résszel is, mert itt van az ország második legnagyobb tava, a Tisza-tó, amit ugyancsak turisztikai térségként nevesítenek kormányhatározatban. Ide is plusz források érkezhetnek.

– Melyik régió, az északi, vagy a déli a keményebb dió a felzárkóztatásban?
– Mind a kettő más, másak a lehetőségek. Dél-Hevesben az agrárium a meghatározóbb. Az úthálózat állapota okoz nehézségeket, és a munkanélküliség is viszonylag jelentős probléma. Jó kitörési pont lehet a Tisza-tó környéki turizmus. Az észak-hevesi térségben is lehet az egyik kitörési pont a turizmus a Bükk, Mátra térségének a fejlesztésével. Az akarat és a szándék megvan, az emberekben sem kell keresni az okokat, mert ők maguk is akarnak tenni. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a lehetőségeket megtaláljuk arra, hogy tudjuk fejleszteni ezeket a területeket. Az uniós fejlesztések elindulása mellett hatalmas nagy segítséget jelentett, hogy a kormány, a Magyar Falu Program keretében hatalmas összeget áldozott arra, hogy a magyar vidék felemelkedése biztosított legyen. Mi csak a kormányzattal együtt tudjuk elérni azokat a célokat ami a két térség élhetőbbé tételét irányozzák be. Ebből a programból az érintett települések jelentős összegeket kaphattak. Ugyan ezek nem olyan nagy léptékűek, mint az uniós fejlesztések, de szinte kivétel nélkül minden falu kaphatott belőle.

– Miként illeszkedik ebbe a rendszerbe a falusi CSOK program?
– Jelentős támogatás a Magyar Falu Program keretein belül, amelyben a címzettek nem az önkormányzatok, hanem a családok. A családtámogatás is abba az irányba megy a kormányzat részéről, hogy ezeket a vidéki településeket meg tudjuk erősíteni. Mindez csak együtt tud működni, hiszen megfelelő lakhatási feltételeket csak olyan településen érdemes támogatni, ahol rendelkezésre áll az iskola, az óvoda, a bölcsőde. Számos bölcsődei helyet tudtunk teremteni. Az előző TOP-os időszakból közel 7 milliárd forint jött Heves vármegyébe óvoda, bölcsőde fejlesztésére. Megháromszoroztuk már a bölcsődei férőhelyek számát. 

– Az önkormányzati ciklus utolsó ötödében vagyunk. Miként értékeli ezt az időszakot?
– Kezdéskor azt terveztem, hogy folytatom azt a békeévekbeli tevékenységet, amit polgármesterként megszoktam Felsőtárkányban, hiszen a 2010-es kormányváltást és a 2012-es önkormányzati választást követően elkezdett konszolidálódni az önkormányzati szektor. Megtörténtek az adósságrendezések és nagyon pozitív kilátásokkal induló, növekedő pályára léptünk. Bíztam benne 2019-ben, hogy megyei elnökként is ugyanebben a kedvező környezetben tudom folytatni a munkát. Elképzelésem az első időszakban meg is valósulhatott, mert egy nagyon professzionális, jól dolgozó csapatot örököltem itt a Vármegyeházán. A biztos háttérrel nem lehetet tehát probléma, viszont az első nagy megpróbáltatás a Covid volt. Itt emlékeztetnem kell arra, hogy az önkormányzati adósságrendezést követően több olyan funkciótól el kellett, hogy köszönjenek a vármegyei – akkor még megyei – önkormányzatok, amelyek korábban a sajátjaik voltak intézményfenntartóként. Emlékezzünk a kórházakra, vagy számos szociális intézményre, amelyekre már nem kellett figyelmet fordítani, hanem a területrendezés, területfejlesztés, illetve a koordináció maradt az önkormányzati törvény szerint. 

– A koordináció eléggé bizonytalan valami lehetett, hiszen tapasztalatuk e téren nem volt.
– Valóban, kicsit lebegett a levegőben. Egészen addig, amíg a Covid ránk nem  törte az ajtót. Akkor élesedett be igazán, és akkor láttuk, hogy mi is az a koordináció. Számos olyan beszerzésben vett részt a vármegyei önkormányzat, amellyel településeink önkormányzatának a munkáját segítettük. Azzal is volt egy jelentős feladata a települési önkormányzatoknak, hogy a járvány idején – rendkívüli jogrend keretében – megszűntek a testületi ülések. A polgármesterek a testület nevében, de többnyire egy személyben hoztak döntéseket. Ehhez igyekeztünk segítséget nyújtani. Nagyon komoly szakmai team állt rendelkezésre a Vármegyeházán. Jogi segítségnyújtással és egyebekben segítettük a település vezetőinek a munkáját. Úgy gondolom, hogy igen eredményes munkát tudtunk végezni, aminek alapvető feltétele volt, hogy partnerként tekintettek ránk a települési önkormányzatok. 

– A közelmúltban kulturális téren is jelentős szerepet vállalt a vármegye önkormányzata a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen megrendezett Heves Vármegyei Értéktár Fesztivállal. Mik voltak a tapasztalataik?
– Örömteli, hogy Székelyföldről, Kovásznáról és Hargitáról, valamint Lengyelországból Psemislből, testvérmegyénkből is érkeztek  résztvevők. De nem maradt ki szűkebb pátriánk sem, hiszen például Noszvaj, Szücsi, Füzesabony, Parád, Boldog is képviseltette magát. Két napon keresztül ünnepeltünk, miközben beletagozódtunk az Egri Bikavér Ünnepbe. Hagyományteremtő jellegűnek is tekinthető a kapcsolódás. A sikeres program lebonyolításáért ebben a formában is köszönetet mondok Búzás Eszternek, a Nemzeti Művelődési Intézet Heves Vármegyei Igazgatósága igazgatójának.

– Meglehet sablonos a kérdés: marad-e szabadideje az elnöknek, és azt mivel tölti, töltötte?
– A szabadidőmet leginkább a családdal szeretem tölteni, illetve van két nagy szerelmem: a természetjárás és vadászat, a másik a sport és ezen belül is a futás. Nagyon szeretek futni a természetben. Ez számomra időjárástól független. A versenyekre való felkészüléskor lehet eső, hó, fagy, mindig menni kell. Ebben az évben már futottam -17 fokban és  37 fokban. Nincsenek akadályok, ha elázok, majd megszáradok. Ezek azok a lehetőségek, amelyek számomra a kikapcsolódást biztosítják. Ötven pluszosan szeretnék majd egyszer nagyon aktív nagypapa lenni. Időnként előkerül persze a kerékpárom is, hiszen a Tisza-tó kör éves többszöri kötelező penzum, amit a családom is imád, s az ősszel egy kétnapos Balaton kerülő túrát is programba iktatunk.