A Borpalotát eredeti pompájában kapja vissza jövőre Gyöngyös

A gyöngyösi Borpalota ikonikus épületének felújítása 2023 nyarán kezdődött meg. A városi értéktárban is szereplő ingatlan 1906 óta egyet jelent a borkészítéssel a Mátraalján. A Borpalota az elmúlt több mint egy évszázadban gazdák generációinak biztosított megélhetést, emellett nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Gyöngyösön és környékén magas fokú szőlőművelési és borkészítési kultúra honosodjon meg. A most zajló rekonstrukció során az egész épület kívül-belül megújul, és természetesen a funkciója is megmarad, ami továbbra is a borkészítéshez kapcsolódik majd, csak már egy sokkal modernebb környezetben. Dunai György Sándorné, vagy ahogy Gyöngyösön mindenki ismeri: Dunai Ágnes tulajdonos a közelmúltban beszélt a Borpalota történetéről és a jelen nagyszabású munkálatairól az Értéktári esték előadássorozat nyitó programján. 

– Már mintegy két évtizede a tulajdonomban van a Borpalota. Amikor először megérkeztem ebbe az épületbe, és lementem a pincébe, a látvány teljesen elvarázsolt. Ha az ember az épület alatti egy kilométer hosszú, kör alakú, 1906 óta működő pincerendszeren végigsétál, akkor végig érzi a hordókon és a falakon az eltelt 118 évet, s a benne dolgozó emberek generációinak a munkáját – jelentette ki Dunai Ágnes. 

Az előadásából megtudhattuk, hogy a Mátra déli lankáin, egyes források szerint, már a római birodalom idején folyt szőlőtermesztés és borkészítés. A honfoglalás után a gyöngyösi szőlőterületek első említése 1301-ből származik. A termesztett szőlőfajták, a borkészítés és értékesítés módszerei a feudális viszonyok között nem sokat változtak, egészen a gyöngyösi szőlővidéket 1885-ben elérő, és az 1890-es évek derekáig elhúzódott filoxéravészig. A kártevő által megtizedelt szőlőterületek később lassan elérték korábbi nagyságukat, ám az 1890-es években egyre inkább elharapózó borhamisítások miatt átalakult a borkészítés és értékesítés jogi környezete is. Ez a megváltozott feltételrendszer tette lehetővé, hogy utóbb Gyöngyösön létrejöhessen a Gyöngyös-Visontai Bortermelők Részvénytársasága. és felépülhessen a cég székháza, a Borpalota. 

– A székház életében 1897 az első évszám. Ekkor tette közzé a felhívását a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank, hogy a környék kistermelői hozzák létre a Gyöngyös-Visontai Szőlő- és Bortermelők Szövetkezetét. Erre a célra a bank meg is vásárolt egy 180 holdas földterületet az Orczy-család örökösétől, gróf Westphalen Rhabannétól. Abban az időben a kormány is segítette a közép- és nagygazdaságokat. Heves vármegyében 450-en kaptak 2 millió koronás kölcsönt gazdaságuk fejlesztésére. Az elképzelésnek más oka is volt: a filoxéravész után a régi jóhírű gyöngyösi bor nem talált piacot, mert Olaszország elárasztotta az országot a bortermékeivel. A szövetkezet végül 1901-ben alakult meg 256 üzletrésszel, csaknem 5800 korona alaptőkével, ám a formája miatt nem tudott nyereségesen működni. Állandó telephelye sem volt, különböző bérelt helyiségekben dolgozták fel és tárolták a bort. 1905-ben alakult át a szövetkezet részvénytársasággá. Ebben az évben vásárolták meg a Búzapiacnak nevezett tér északkeleti sarkán álló Oroszlán fogadót. Az épület átalakítása és a pince bővítése megkezdődött, ám a termelés számára az 1906-os évtől tudták birtokba venni az épületet. Ezt lehet az első olyan évnek tekinteni, melytől a Borpalota jelenlegi falai között borkészítés folyik. Az eredetileg egyszintes, dísztelen fogadóépület első átépítése 1909-re fejeződött be. Ekkor épült a központi kétszintes épületrész, s ekkor alakították ki az egyszintes, északra és délre nyúló épületszárnyakat – részletezte Dunai Ágnes.

A részvénytársasági alapon működő cég már kezdettől fogva nyereséges volt. A fennmaradt adatok szerint 1906-ban 295 ezer korona, 1907-ben már több mint 555 ezer korona értékben adott el bort. A Borpalota berendezése az I. világháború előtt európai szintű volt. A kezdeti fellendülést jól tükrözi, hogy a cégnek ekkorra már Budapesten és Bécsben is volt képviselete. Gyöngyösön és vidékén ekkor jelentősen fejlődött a borágazat. Az 1920-30-as években több kisebb céget felvásároltak a sorra alakuló tőkeerős részvénytársaságok, ám a Borpalota megőrizte viszonylagos önállóságát. 

– Az 1920-22-es évekre tehető az az átépítés, amely során az épület egyszintes szárnyai emeletesek lettek. A 30-as évek működéséről, gazdasági eredményeiről az előállított borok fajtáiról szinte nincs fellelhető adat. A II. világháború a gyöngyösi és környékbeli bortermelők életére is rányomta a bélyegét. Az épület 1940-ig maradt a részvénytársaság tulajdonában. Később a borkereskedő Hajdú-család vette meg, akiket 1944-ben a nácik elpusztítottak, tulajdonjogukat 1946-ban törölték. Ekkor rövid időre ismét magánkézbe kerül az épület, majd 1951-ben államosították. Ekkortól kerül a Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat kezelésébe. A Rákosi-, majd a Kádár-korszakban a mátrai borvidék az egri részeként létezhetett. A korábbi önállóság, a hírnév, a kereskedelmi kapcsolatok az enyészeté lettek, ám Gyöngyösön még sokáig a borforgalmi vállalat volt az első számú borászati cég. 1962-ben a vállalat átalakult Eger-Gyöngyös Vidéki Pincegazdasággá. A hatvanas években az erősödő téeszesítés hatására a Mátra Kincse, majd a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság egyre inkább háttérbe szorították a borforgalmi vállalatot. Ez a folyamat egészen 1990-ig tartott. A rendszerváltáskor az egykori Borpalota az Egervin Rt. részét képezte. Később a gazdaság magánkézbe került, s az elmúlt 15 évben többszöri tulajdonosváltás után most ismét eredeti nevét viseli a patinás épület – összegezte Dunai Ágnes. 

A tulajdonos elmondta, hogy a Borpalota épülete a felújítás után ugyanúgy fog kinézni, ahogy 1906-ban megálmodták, illetve később bővítették. 

– A 2000-es évek végefelé már készült egy tervrajz a Borpalota épületének felújítására, de ezt a pályázatot nem nyertük meg. Végül eljött, amire 20 éven át vártam, borászati üzem felújítására lehetett pályázni. Két és fél évig tartott, amíg az összes hatósági engedélyezés megtörtént, s a feltárásokat a szakemberek elvégezték. Nagyon rosszul érintett, amikor a felújításhoz szükséges bontások elkezdődtek. Az építők minden nap nyugtattak, hogy a bontás után az építés következik. Ma már a gyöngyösiek is láthatják, hogy elkezdődött a tetőszerkezet építése. 2025-ben lesz kész maga az épület, és az eredeti pompájában kapja vissza Gyöngyös a Borpalotát – összegezte Dunai Ágnes.