Kiszebáb égetés és zajos felvonulás a noszvaji téltemetőn + fotók, videó

Noszvajon tudják, hogy a természet körforgásában fontos a hideg tél, de így, február végén a lakosok már készen állnak a tavaszra. A téltemetésnek nagy hagyománya van hazánkban, kiszebáb égetéssel, felvonulással, jelmezekkel és maszkokkal űzik el a lakosok a tél okozta gondokat, bajokat, betegségeket és ártalmakat. A Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület évek óta megrendezi a sajátos felvonulásukat. 

– Nagyjából 15 év találtuk ki ezt a fajta dobos felvonulást itt Noszvajon, azért, hogy kicsit visszanyúljunk a hagyományokhoz és újra közösségi programot teremtsünk télen is. Idén is, mint már jó pár éve, a Csakragenerátor Dobkör kíséretében, zenélve, zajongva, maszkokban sétálunk az Imány-tető lábához, ahol máglyát égetünk és éneklünk. A téltemetésünk lényege az, hogy a helyiek és az itt megszálló vendégek is együtt tudjanak lenni, legyen közös programjuk és örömben töltsenek együtt időt – mesélte portálunknak az eseményről a szervező, Cinkéné Szűcs Krisztina. 

A kiszebáb utolsó útja

A sétálást egy délutáni maszkkészítés előzte meg, ami az iskolában zajlott a gyermekek számára. A programot direkt úgy alakítják a szervezők, hogy egészen pici gyermekekkel is részt tudjanak venni a családok és jól érezhessék magukat. A gyermekek a zenés felvonuláson saját készítésű maszkjaikban sétálnak végig, ezzel is minden gonoszt elriasztva maguktól. 

– Minden évben pozitív visszajelzést kapunk az téltemetésről, a helyiek és a vendégek is imádják a felvonulást. Igaz, hogy nagyon zajosak és hangosak vagyunk a csörgőkkel, zörgőkkel és dobokkal, de ennek ez a lényege és így itt mindenki akkora zajt csaphat amekkorát csak akar. A gyerekek kifejezetten szeretik ezt a részét a programnak, de ugyanúgy élvezik a szabadban való játékot, az éneklést és a Kiszebáb utolsó táncát is. A helyszínre érve egy hatalmas máglyát rakunk, ami körül éneklünk és táncolunk, amíg be nem gyullad rendesen, végül rádobjuk a kiszebábut – mondta el a részleteket a szervező.  

A kiszebábu egy olyan rongyokból, szalmából készített bábu, ami a rosszat, a gonoszt, a betegséget, a sötétséget jelképezi. Ezt egy ember viszi a vállán a felvonuláson és ő megy a sor legelején, őt hatja a közösség. A kiszebábut végül elviszik egy utolsó táncra és kántálás közepette tűzre dobják, ezzel szimbolizálva a gonoszt, a betegséget és zord hideg elűzését az életből. Úgy tartják, hogy a kiszebáb nem fordulhat szembe a vonuló tömeggel, nem fordulhat vissza, mert az szörnyű bajt, balszerencsét hoz az eljövő évre.