Koreai vendégmunkásoktól tartanak a lajosvárosiak, utánajártunk, mi történik

Lakossági tiltakozás szerveződik a Galagonyás utcába tervezett munkásszálló miatt. A Lajosvárosban már arról beszélnek, hogy koreai vendégmunkásoktól kell tartani, nekik épül, azonban nemrégiben még 140 lakásos társasházat tervezett a tulajdonos a területre Galagonyás Lakópark néven – erről már az Egri Napok blog is írt. Most Komlósi Csaba (A városért) a körzet képviselője elmondta, menet közben, valószínűleg a terület átminősítésének húzódása miatt változott a terv, de az épületek ugyan úgy néznek ki kívülről, mint mikor társasházakat akartak felhúzni, csak kevesebb van belőlük.

– A Városi Urbanisztikai, Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság elődje és a tervtanács is foglalkozott már a beadvánnyal. Az épületeket rendben találtuk, de időközben változott a helyzet, munkásszállóra módosult a terv és kevesebb épületre, valószínűleg azért, mert a lakópark engedélyezése rég húzódik. A területet ugyanis át kell sorolni ahhoz, hogy lakóépületeket lehessen ott építeni, de a csütörtöki közgyűlésen a Helyi Építési Szabályzat és a Településszerkezeti Terv módosítása napirenden lesz, tehát a lakóövezetbe sorolás valószínűleg megtörténik. Hogy ez után visszatér-e az építtető az eredeti terveihez, az kérdés – ismertette a helyzetet a képviselő, a bizottság elnöke. Elmondta, mikor felmerült, hogy munkásszálló épüljön, jelezték a tervezőnek, hogy nem ez volt az ötlet, amit támogattak. Hozzátette, hogy már sokan keresték a munkásszálló híre miatt a körzetből, foglalkozik a témával. Koreai vendégmunkások tervéről nem tud, azt a lakosságtól hallotta először. Szintén sokan keresték a szomszédos körzet képviselőjét, ifj. Sós Tamás képviselőt is, ő azt mondta, hogy szerinte be kellene vonni a lakosságot a döntésbe ha munkásszálló épül, hiszen nagy a felháborodás. Telefonon kerestük Kacsó János főépítészt is a témában, amint nyilatkozik, beszámolunk róla.

A külsőleg a korábbiakkal megegyező és belsőleg akár könnyen át is alakítható épületekből az eredeti tervek szerint tehát sokkal több volt, összesen 11, különböző formájú és méretű. Az átsorolási kérelmet még 2 éve januárban így kommentálta Kacsó János főépítész a bizottság elé kerülő beadványban.: „A városban korlátozottan van lehetőség új építési terület belterületbe vonására. A lakófunkció mellett a gazdasági funkcióra is nagy igény van. Mérlegelendő kérdés, hogy mely övezeti besorolás szolgálja jobban a város közösségét? Mindkét esetben szükséges igazolni a kívánt funkció városszövetbe való integrálódását”

Kell-e félni a koreai vendégmunkásoktól?

Az építtető tervezője, Dely György, az Egri Építész Iroda vezetője válaszolt portálunk kérdéseire. Kitért arra, hogy a terület korábban az Eger körüli szőlőterületek része volt, majd káptalani és városi szénáskertként funkcionált. A korábban itt álló néhány gazdasági épületet elbontották. A telket határoló utak közül a történeti és a jelenlegi térképeken is szereplő Deméndi utat a város a ’90-es években eladta, magántulajdon, jelenleg éppen kamionparkolónak használják.

– Az építés lehetőségeit meghatározó korábbi szabályozási tervben a telek lakóterület volt, a jelenlegiben pedig kereskedelmi-gazdasági terület. A telek szomszédságában ipari-gazdasági és lakóterületek találhatók, tehát vegyes funkciójú övezetek határolják a területet, bármelyik funkció valósul meg: lakóövezetté alakul, vagy gazdasági marad. A tulajdonos lakóparkot kíván építeni, ehhez a területet újra lakóterületként kell szabályozni. Az átminősítéshez szükséges lakópark telepítési és építész tanulmányterv már 2021-ben elkészült, azt az önkormányzati tervtanács 2021. decemberi ülésén támogatta. A szabályozási terv módosítása már azóta folyik, de a közgyűlés csak most csütörtökön tárgyalja. Az eltelt több mint két évben a tulajdonos több építési lehetőséget keresett – gazdaságit is –, de végül a munkásszálló mellett döntött, hiszen az lényegében egy lakóépület. Funkciója gyakorlatilag átalakítás nélkül lakóépületté változtatható. Mindez pedig nem zavarja meg a – reményei szerint nemsokára építhető – többi, majdani lakóépületét, mert – ami a legfontosabb – ez a jelenlegi szabályozási környezetben és az átminősítés után lakóövezetben is törvényes – ismertette Dely György a történteket, illetve annak az okát, hogyan lett munkásszálló a társasházakból.

Arról is írt, hogy munkásszállóhoz akár pályázati támogatás is kérhető. Válaszában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terület korábban is lakóövezet volt. Másrészt, a tulajdonos szeretne mihamarabb építkezni és a szálló felépülése után az átminősítés már most téma. Kacsó János főépítész korábbi véleményezéséhez hozzáfűzte, városépítészeti szempontból nehezen védhető, hogy jobb lenne a városrész számára a gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató funkció, hiszen például egy logisztikai központ építése nyilván jobban megterhelné a városrész infrastruktúráját, mint a lakóépületek. A tulajdonost is sikerült elérnünk telefonon, elmondta, soha nem tárgyalt egyetlen egri gyárral sem koreai vendégmunkásokról.

– Szó sincs vendégmunkásokról, megdöbbentő és alaptalan pletykáról van szó. Lakóépületeket szeretnék építeni a Galagonyás utcában, családoknak, fiatal pároknak. Ha felépül, akkor a lakások felét értékesítem, a másik felét pedig bérlakásokként szeretném üzemeltetni. Ennek egy része lenne az a 3 épület, amelyből munkásszálló lehet a legújabb tervek szerint. Ezek akkor épülnek meg ebben a funkcióban, ha pályázatot nyerek hozzá, ehhez kellett megtervezni és engedélyeztetni. A 3 épületnek 5 évig kell munkásszállóként funkcionálna, de nem kell sem migránsoktól, sem külföldi vendégmunkásoktól félni, vagy félteni a helyieknek a családjukat vagy a munkájukat. Amennyiben megvalósul ugyanis, elsősorban saját, Németországban dolgozó munkavállalóim számára működik szállásként, akik magyar, illetve kisebb részben székelyföldi, tisztességes polgárok – szögezte le a tulajdonos, Maczák József.