Svédasztalos menza: sok szülő örülne neki

Tiszanánán naponta átlagosan 350-400 adag ételt készítenek a központi konyhán a legkülönbözőbb korosztálynak, ők még nem kapcsolódtak be a svédasztalos menza kísérletbe. A menzájuk kínálata február 21-én, szerdán:

• tízóraira:  kakaó, friss kakaós kiflivel, 
• ebédre: brokkolikrém leves, levesgyönggyel, rántott csirkecomb, petrezselymes rizzsel, friss csalamádéval.
• Uzsonnára padlizsánkrémes szendvics járt, teljes kiőrlésű, magvakkal dúsított búzalisztből. 

Veres Jánosné, Rózsika élelmezésvezető azt mondja, céljuk, hogy egészséges, friss alapanyogkból készült ételek kerüljenek a gyerekek asztalára a menzán.

 Étel itt nemigen megy veszendőbe, mert igyekeznek mindig olyan ételsort összeállítani, amit otthonról is ismernek a gyerekek, így szívesen megeszik. Amióta az infláció miatt elszabadultak az élelmiszerárak, alig marad valami a tányéron, nem válogatnak a gyerekek. Naponta legalább kétszer kapnak valamilyen zöldséget, gyümölcsöt, a pékáru nagy részét maguk sütik az asszonyok, teljes kiőrlésű lisztből, lehetőleg magvakkal. Rózsika azt is hozzátette, mivel a településen a gyerekek 95 százaléka hátrányos helyzetű családból származik, nem kell fizetniük a menzai étkezésért, a többieknek pedig az önkormányzat biztosítja az ingyenes étkezés fedezetét. A napi normatíva a gyerekeknél korcsoportonként nettó 630-tól 700 forintig terjed, de ha helyben készítik az ételeket, ebből az összegből kigazdálkodható az egészséges, friss étel. Ha minden hazai menzán hasonló ételt tálalnának, nem lehetne ok panaszra, ám nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet. 

Az élelmezésvezető jó ötletnek tartja a svédasztalos menzai kísérletet

Rózsika azt is elmondta, hallott a svédasztalos menzai kísérletről, amit nagyon jó ötletnek tart, főként a felsőtagozatos, középiskolás korcsoportban, ám ehhez pályázni kellene egy nagyobb összegre, amely biztosítaná a szükséges eszközök és feltételek előteremtését. 

Olvasónk arról számolt be, hogy több, mint tízenötezer forintot fizet havonta a menzai kosztra, ám a gyereke folyamatosan panaszkodik, és mindig farkaséhesen tér haza a délutáni órákban. A gyermek már többször jelezte otthon, hogy nem kér tovább a menzai kosztból. 

Egy másik szülő azzal hívta szerkesztőségünket, a gyerek alig eszik valamit az iskolában. Szerinte az otthon megszokott ízekhez nem hasonlítható a menzai koszt, tehát csupán beletúr a gyerek, de éhes marad. Elmondta, éppen ezért rendszeresen csomagol tízórait egy külön dobozba, amelyben felkockázott gyümölcsöt, vagy zöldséget, sajtot visz magával a lánya. 

Általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a Hungast – közölte a napokban Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója a társaság sajtótájékoztatóján, Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Beszámolt arról, hogy a szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a Hungast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. A külföldön látottak alapján az iskolákban is jól működtethető a svédasztalos rendszer, állapították meg, a kezdeti tapasztalatok pedig igazolták, hogy belföldön is lehet létjogosultsága egy ilyen kísérletnek. Sőt, a cég vezetője most úgy fogalmazott, hogy „talán ez hozhat valódi forradalmat a közétkeztetésben”.

A svédasztalos menza kisérleti projekt 2023 szeptembertől a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára terjedt ki

A Hungast azóta is értékeli az eredményeket, és készül az újabb iskolák kiszolgálására – mondták el. A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye a cég szerint, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben  az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna – mondta Páger Zsolt.

Az eddigi megkeresések alapján a következő tanévben újabb iskolák csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, így az eddigi kétszeresére, 24-25 ezerre nőhet a svédasztalos étkeztetésben részesülő diákok száma – közölte a cég.

Az otthoni szokásoktól nehéz elrugaszkodni, a svédasztal segíthet

Az általunk megkérdezett élelmezésvezető szerint jó ideig a legproblémásabb a sószegény étrend összeállítása volt. Az ő tanácsuk az, hogy zöld fűszerekkel, több fokhagymával, petrezselyemmel, zellerrel,  paradicsommal kell „fűszerezni”, s ezzel ízgazdagabb ételeket lehet kreálni. A véleménye egyébként az, hogy az otthonról hozott szokások nagyon nehezen változtathatók meg. Ott, ahol ma is a zsírosabb, cukrosabb ételeket részesítik előnyben, nem lehet azon csodálkozni, hogy a menzai koszt nem mindenkinek ízlik. Az sem szerencsés, amikor a szülők reggeli helyett csokoládéval, csipsszel indítják útnak a gyereket. Ezen a szemléleten csak a védőnővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel együttműködve lehet változtatni. A svédasztalos menza bevezetésével azonban igazi áttörést lehetne elérni a közétkeztetésben.