Március 15-ét mindenki szívesen ünnepli

Csütörtökön délután tartották Bélapátfalván az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékező városi ünnepséget. A művelődési házban a helyi általános iskolások adtak műsort, majd a szomszédos parkban megkoszorúzták a forradalom emlékművét.

Az eseményen Kary József önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, aki vázolta, mit is jelent a történelem, miért tudományos ismeret és miért az emberi azonosság alapja, s mi különbözteti meg az oral history történetektől, amelyek nem válnak a történelem részévé. Kifejtette, átörökítésében részt vesz a köznevelés és a felsőoktatás is. Kifejtette, minden nemzetnek megvannak a maga ünnepei, ezek felidézik a múltbéli eseményeket, fokozzák a közösség összetartó erejét. A nemzeti ünnepek szolgálják a tanúságtételt, a tanulságok levonását. Mint mondta, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történelmének meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás alapköve, az egyéni szabadságjogokat és a nemzeti önrendelkezést követelte. Társadalmi reformok, a polgári átalakulás megindítója, szerves része az akkori európai forradalmi hullámnak, de azok közül egyedül jutott el a sikeres katonai ellenállásig. A Habsburgok csak a jelentős orosz haderő beavatkozásával tudtak győzni.

Március 15-éről mindenkinek eszébe jutnak a márciusi ifjak, a Pilvax Kávéház, a tizenkét pont, a Nemzeti dal, a sajtószabadság, Kossuth, Petőfi, kiváló emberek tetteit fűzték történelemmé. Felszabadult büszkeséget hozott, jó volt magyarnak lenni csak úgy önmagáért is. A magyarok többsége a legdicsőségesebb korszak tartja, szívesen, fenntartás nélkül emlékszik rá. Méghozzá azért, mert március 15-én csak eső és nem vér áztatta az utcákat, nem ontotta vérét magyar a magyarnak. A nemzet magára, az emberek egymásra találtak, az első számú nemzeti ünnepet a történelmi távlat sem homályosítja el. Kary József szerint ilyenkor kéz a kézben kellene ünnepelni, mert a nemzeti ünnepeknek összetartó ereje van. Kettős arcuk van, hiszen feladatuk a múltidézés, de a jelent is idézik, felbontják a múlt, jelen, jövő megszokott viszonyát. Március 15-höz fűződő viszonyunk függ ismereteinktől, érzelmeinktől, érdeklődésünktől, érintettségünktől. Történelmi tudásunk - s annak iskolai tanítása - befolyásolja viszonyunkat a mai magyar valósághoz. Minden ünnepi történelmi eseménynek van üzenete, amit a mának küld. Kary József ezek közül hármat emelt ki, az első, hogy egyetlen nemzet sem lehet szabad más nemzet szabadsága nélkül. A második, hogy a nemzet szabadságának kivívása nem veheti semmibe mások szabadság iránti igényét. A harmadik, hogy csak magunkra számíthatunk a magyar nép sorsának alakításában, nem várhatunk másokra, hogy segítsék a magyar felemelkedést. A képviselő szerint ez csak közös akarttal, elhatározással, munkával sikerülhet. Kifejtette, 2024. március 15-én Bélapátfalván azt üzenik, a hősök nem haltak meg hiába, tetteik, értékrendjük bennünk él ma is és felelősen továbbadjuk.