A Kissingerrel közös munka meglepő pillanatot okozott Kovács Klaudia filmrendezőnek

Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadójának a könyvét mutatták be március 19-én, kedden a Mathias Corvinus Collegiumban. A tavaly novemberben elhunyt Kissingerrel az egri származású dokumentumfilmes rendező, Kovács Klaudia is együtt dolgozhatott egy alkalommal.

– Amikor Hollywoodban rendeztem az 1956-ról és a hidegháborúról szóló filmemet (A lyukas zászló – Torn from the Flag), akkor megismerkedtem a New York-ban elő Michael Kordával, aki a híres, Angliában letelepedett és ott óriási filmes sikereket elért Korda testvérek egyikének, Vincent Kordának a fia. Michael Korda író aki később az USA talán legjelentősebb könyvkiadójának a Simon & Schusternek lett a felelős szerkesztője. Amikor hallott a filmemről, az igencsak felkeltette az érdeklődését, hiszen ő maga is írt 1956-ról egy könyvet és ezért meghívott ebédelni a Manhattan-i Madison Square Gardenhez közel. Nagyon kellemesen elbeszélgettünk. Váratlanul megkérdezte tőlem: „Mondja, miért nem kéri meg Henryt, hogy adjon önnek interjút a filmhez?” – mesélte portálunknak Kovács Klaudia. Felidézte, először nem is értette, kire gondol Korda.

„Henryt… Henry kicsodát?” – kérdeztem én, mire közölte: Hát Henry Kissingert. Elmondtam, hogy az az igazság, nem ismerem, ezért nem. Erre azonnal felhívta Kissingert, aki még akkor és ott beleegyezett. Ezzel a dolog le is volt rendezve és így lett a Nobel-díjas dr. Henry Kissinger az interjúalanyom. Egyébként pont akkoriban jött ki a Diplomacy című könyve, amit éppen a Simon & Schuster adott ki és ezért Korda és Kissinger állandó kapcsolatban voltak azokban az időkben. Meglepően gyorsan, könnyedén zajlottak a dolgok ezután. Miután akkoriban fejeztem be egy színdarabot New Yorkban, ami a magyar főkonzulnak is nagyon tetszett, ezért ismertek és megengedték, hogy az ottani konzulátuson forgassuk az interjút – mesélte Kovács Klaudia.

Elmondta, azt hitte Henry Kissinger érkezését majd nagy felhajtás kíséri, de nem így volt.

– A két testőrével átgyalogolt az egy utcányira lévő Park Avenue-i irodájából. Előre elmondta, hogy csak 20 perce lesz és úgy is volt, feltettem a kérdéseimet, válaszolt, majd mikor letelt az idő, akkor felállt és elköszönt. Mielőtt kisétált csináltunk pár fotót az amerikai és a magyar zászlók előtt. Meglepő volt az a sokatmondó pillanat ahogyan a hozzájárulást kezelte. Minden alanynak alá kell írnia egy engedélyt az interjú előtt. Azt feltételeztem, hogy majd részletesen átolvastatja az ügyvédjével, vagy legalább tüzetesen átnézi, de nem ez történt. Ránézett a papírra és lendületesen aláírta elolvasás nélkül, bizalommal – emlékezett vissza.

Elmondta, az interjú a profik hatékonyságával, gördülékenyen ment, Kissinger végig nagyvonalú volt. 

– Ő volt a legkisebb fejfájás az egész forgatás alatt. Amikor megvolt a premier akkor küldtem neki tiszteletpéldányt a filmből és a plakátból is. Mint a fentiekből kitűnik, a személyes élményem vele nagyon pozitív volt. Tudom, sokan elítélik a politikai karrierje során hozott döntéseit, ugyanakkor magyar perspektívából tekintve sok pozitívat mondott: mindig kiemelten pozitívan beszélt az 1956-os magyar forradalomról és ok-okozati összefüggést látott 1956 es 1989 között. Szerinte a forradalmunk hosszútávú, de közvetlen következménye volt, hogy 33 évvel később leomolhatott a Berlini Fal, úgy hitte, ezt kifejezetten a magyar forradalmároknak köszönheti a világ – fogalmazott Kovács Klaudia.