Okos parcellakövet avattak a dicsőséges tavaszi hadjárat első győztes csatájának emlékére

Az ünnepélyes eseményen – koszorúzást és főhajtást követően – az önkormányzat képviseletében beszédet mondó Szinyei András alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a hatvani csata városuk dicső napja és minden itt élő számára fontos ennek az emlékezete. Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője pedig avatóbeszédében kijelentette: büszke rá, hogy a polgári kormány volt az, amelyik 1999-ben, a szabadságharc 150. évfordulóján létrehozta a Nemzeti Sírkert védettségi kategóriát és 2022 óta pedig fizikailag is megjelölik ezeket a kiemelt temetkezési helyeket.

– Kiváló ötlet, hogy a digitális világhoz alkalmazkodva, olyan információs parcellaköveket helyeznek ki, amelyek QR-kód segítségével bemutatják a védett sírokat és a bennük nyugvó személyek életrajzait – jelentette ki az országgyűlési képviselő.

Az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalát követő, Nemzeti Sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakövek átadása alkalmából rendezett ünnepségen Móczár Gábor főigazgató arról beszélt, hogy a Nemzeti Örökség Intézete örömmel állt amellé az együttműködési megállapodás mellé, amelyet tavaly írtak alá hat civil szervezettel. A főigazgató felsorolásából az is kiderült, hogy a Magyar Batthyány Alapítvány, a Magyar Női Unió Egyesület, a Magyar Történelmi Társulat, a Görgey Kör Egyesület, a Magyarok Európában Egyesület és a Katonai Emlékpark Pákozd Nemzeti Emlékhely alkotják azt a "hatost" akikkel megállapodtak arról, hogy közös programokon keresztül irányítják a figyelmet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára. 

Móczár Gábor köszöntőjében elmondta azt is, hogy a megemlékezés-sorozat az első állomása a hatvani, a folytatásában pedig április 4-én Nagykátán, 6-án Isaszegen, 10-én Vácott, 26-án pedig Komáromban avatják fel a tavaszi hadjáratban elesett katonák nemzeti sírkertbe sorolt sírjait. Hatvanban Csataffy Ferenc huszár főhadnagyra, valamint az itt lezajlott lovassági összecsapásban elhunyt huszárokra lehet emlékezni.

A főigazgató beszédében hangsúlyozta: okos parcellakövekkel a nemzeti sírkertben nyugvók temetkezési helyeit jelölik meg 2022 óta. A magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amely immár több mint 6200 sírt számlál országszerte. A nemzeti sírkertbe sorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja.

A rendelkezési jog azt jelenti, hogy a Nemzeti Örökség Intézete nyilvántartást vezet a sírokról, felméri az állapotukat, és amennyiben indokolt, illetve az ott nyugvó személlyel kapcsolatban fontos évforduló következik, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján felújítja vagy rendbe teszi azokat. Éppen ezért indították tavalyelőtt útjára az okos parcellakövek telepítését, s a Hatvanban felavatott parcellakővel együtt  országosan már 51 ilyen jelzőkövet találni szerte a temetőkben. 

A hatvani eseményen a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója közölte azt is, hogy a 175. évforduló alkalmából felmérik és a Magyar Nemzeti Névtér felületén megjelenítik az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kötődő határon túli helyszíneket is. Május 21-én pedig a zseniális hadvezér, Görgei Artúr legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján egy 1848/49-es honvédemlékművet avatnak a Fiumei úti sírkertben.