Konokul tagadott a jegyhamisító

Városi és megyei hirek. 
– Az eger – füzes-abonyi vasút épitéséhez valahára tán mégis hozzáfognak. Miután a pesti népbank a vállalattól visszalépett, uj ajánlati tárgyalás vált szükségessé, mely alkalommal Riesebeck Károly porosz alattvaló nyerte el, mint legolcsóbb ajánlkozó, a kiépitést. Mivel azonban Riesebeck Pesten ismeretlen, s személyesen nem volt képes biztositékot nyujtani; a közlekedési minisztérium határidőt tüzött ki neki, mely alatt valamely ismeretes bankházat kezesség elvállalására birjon. Mivel azonban Riesebeck a határnap több izben történt halasztása mellett sem volt képes, ily kezest előteremteni, a minisztérium kénytelen volt, a vonal kiépitését az ajánlati tárgyalás alkalmával legközelebb állott angol-magyar banknak átengedni. A szerződés már megköttetett; egyuttal azonban a pálya-megnyitás határideje is négy hóval elhalasztatott, s igy csak 1872. november 1-én lesz köteles a vállalkozó társulat a pályát a forgalomnak átadni. Az indóház, a véglegesen megállapitott terv szerint, közvetlenül az érsekkert mögött, a patak jobb partján leend. A városból oda vezető közlekedési út, a Pyrker-utcza folytatásakép, az angol-kisasszonyok káposztakertjén s az érsekkerten át, közvetlen a patak jobb partján, 5 ölnyi szélességben fog nyittatni. 
 

A gyöngyösi új árvaház. 
A gyöngyösi új árvaház, melyet néh. özv. Fehérváryné, szül. Cseörgő Amália asszony alapitott, közelebb át fog adatni nemes rendeltetésének. A nemes lelkü alapitónő az árvaház biztositására hevesmegyei császi birtokát kötötte le; gondozására pedig az egri érseket és a káptalant kérte fel. Ugyanezen czélra azonban már életében megvásárolta a Hám családnak a város északi oldalán fekvő házát 7000 forintért. A nemeslelkü urnő pár évvel ezelőtt elhalálozván, az alapitvány létesitése nehézségekbe ütközött, mivel a császi birtokot terhelte azon 8000 frt alapitvány is, melyet a gyöngyösi házi szegények javára tett s ezen kívül az általa megvásárolt ház átalakitása szintén tetemes költséget kívánt. A nehézséget a nagylelkü hagyományozónak derék menye – egy jótékonyságáról ismeretes amerikai nő – háritotta el. 
Ő ugyanis legközelebb azt az ajánlatot tette az egri érseknek, hogy abban az esetben, ha biztosittatik neki a jog (mely halála után leányára száll át), hogy a létesitendő árvaházba egy árvát állandóan ő ajánlhat felvételre, akkor késznek nyilatkozik tizenkétezer forintot azonnal lefizetni; ebből fizettessék ki a császi birtokra betáblázott 8000 frt, a többi 4000 frt pedig fordittassék a ház átalakitására. Természetes, hogy a szép ajánlatot örömmel fogadta az érsek úr őexcellentiája…; megbizottja a helyszinen tette meg a ház átalakitására szükséges intézkedéseket. 
 

Hamisitott vasúti jegyek. 
A hatvani vasúti állomáson ismét elcsiptek egy vasúti jegyhamisitót. Az illetőt Fábián Bélának hivják s többszörös büntetett rovott előélete miatt a főváros területéről végleg ki van tiltva. Foglalkozása nincs s ujabban hamisitott vasúti szabadjegyekkel utazgatott a vasuton s fosztogatta a gyanutlan utasokat. 
Két héttel ezelőtt, julius 7-én a hatvani állomáson egyizben már letartóztatták a vakmerő szédelgőt, aki akkor jegy nélkül utazott, de ez alkalommal sikerült megszöknie s azzal fizette vissza a vasutasoknak a neki szerzett kellemetlenséget, hogy a szökését követő éjjel a Budapestre utazó Verlin Sándor vasúti ellenőrnek ellopta a pénztárczáját a benne volt vasúti igazolványokkal és három darab osztálysorsjeggyel együtt. Ezeket a lopott vasúti igazolványokat azután Fáy Béla névre hamisitotta a vakmerő szédelgő. 
Megmotozásakor egész csomó különféle kulcsot, közöttük vasúti kocsik felnyitására alkalmas kulcsot is, továbbá egy finom reszelőt találtak nála. Megtalálták nála azt a tollat is, melylyel a vasúti szabadjegy kikapart vörös vonalait és betüit piros tintával utánjavitotta. Fábián Bélát, ki legutóbb junius 17-én szabadult ki Budapesten a börtönből s most természetesen konokul tagad minden terhére rótt cselekményt, a hatvani kir. járásbiróság előzetes letartóztatásba helyezte. 

Tallózta: Szilvás István