A 80 évvel ezelőtti népirtásra emlékeztek a gyöngyösi zsidó temetőben

Vasárnap gyászmegemlékezést szervezett a holokauszt 80. évfordulója alkalmából a gyöngyösi zsidó temetőben a Gyöngyösi Zsidó Hitközség Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület. A főhajtás egyben a gyöngyösi gettó 1944. június 8-i kiürítésének napjára emlékező alkalom is volt. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke beszédében elmondta, hogy nem sikerült az az ördögi terv, amire e napon emlékeznek a jelenlévők, nem sikerült eltörölni a föld színéről a zsidóságot.

– Nemcsak emlékeznünk kell a nyolc évtizede történtekre, és sírnunk miatta, de emlékeztetnünk is. Emlékeztetnünk kell arra a gyalázatra, ami megtörténhetett e hazában. Ennek nemcsak az a formája, hogy elmegyünk a zsinagógába, de főleg az, hogy elmondjuk a fiataloknak, mi történt az országunkban 80 éve, sőt már előtte is, a 20 század 30-40-es éveiben. Az ő feladatuk és kötelességük is, hogy ne ismétlődjön meg, ami akkor történt: a felmenőinket gettóba zárták, majd deportálták, végül meggyilkolták Nehéz szívvel állok itt, amikor a 80 ébe elhurcolt gyöngyösi mártírjainkra emlékezünk. A meggyilkolt ártatlanok hiánya, a soha meg nem ismert rokonaim elvesztése végigkísért egész életemen – fogalmazott dr. Grósz Andor.

– A gyöngyösi zsidók oroszlánrészt vállaltak a város polgárosodásában, fejlődésében. A családfők fele kereskedelmmel, negyede iparral foglalkozott. A bankok vezetésében, a helyi értelmiségiek között, a sajtó munkatársai sorában domináns szerepet játszottak. Nagyban hozzájárultak az idegenforgalom fellendítéséhez, például Mátrafüred kiépítéséhez. Ez a temető – amelyet a hitközség 1803-ban alapított – tanúskodik arról, hogy hosszú évszázadok óta jelen vannak a zsidók Gyöngyösön. Mindez nem óvta meg őket a pusztulástól. Meg kell akadályozni, hogy a szélsőségek, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus még egyszer olyan erőre kapjon, hogy veszélyeztesse ártatlan emberek életét. Tavaly október 7. óta az antiszemitizmus lángja világszerte újra példátlanul magasra csapott. Az amerikai elit egyetemeken a hitleri időkre emlékeztetően zsidó hallgatókat támadnak meg a származásuk miatt. A terroristatámadás ellen védekező zsidó állam vezetőit a nemzetközi jog korábban méltán tisztelt intézményei bűnösként a vádlottak padjára akarnak ültetni. Ellentétben a nyugati országokkal, Magyarországon nincsenek jelentős terroristapárti tüntetések, ezeket a magyar kormány, nagyon helyesen, betiltotta. Mégsem szabad, hogy hamis biztonságérzetbe ringassuk magunkat mi, zsidók, és a velünk együtt gondolkodó nem zsidók. A lappangó antiszemitizmus továbbra is jelen van társadalmunkban, ezt el kell mondani. Ennek egyik formája a holokauszt megtörténtének tagadása, vagy relativizálása. Ezek a vélemények nem nyerhetnek teret a társadalomban, szembesítenünk kell mindenkit a tényekkel, a történtek minden brutalitásával, családok és egész közösségek kiirtásával. Nevükön kell nevezni a bűnösöket. Csak így lehet megakadályozni, hogy a történtek bármikor, bármilyen formában megismétlődjenek – emelte ki dr. Grósz Andor.

Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja azzal kezdte beszédét, hogy 80 évvel ezelőtt emberek öltek embereket.

– A II. világháborúban történt borzalmakat mi már csak történelemkönyvekből, régi filmhíradókból ismerhetjük. Nem tudjuk visszaforgatni az idő kerekét, nem tudjuk utólag hőstettet végrehajtva bújtatni, menteni az üldözötteket. A jelenben azonban van felelősségünk: minden év minden napján mondjuk el a 80 éve történteket, hogy ne ismétlődhessenek meg. De tennünk is kell ezért. Elsősorban a gyermekeinknek magyarázzuk el, mi történt egykor. Ez legyen a mi hőstettünk – fogalmazott Ignácz Balázs.

Dr. Assani Omar, a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház mb. főigazgatója szerint a béke és a szeretet az emberi lét alapkövetelménye. A muszlim hitű orvos hozzátette: erre a Teremtő sokszor felhívta az emberiség figyelmét. 

– A mai megemlékezés apropója ennek ellenére az emberek által végrehajtott, emberiség elleni gonosztett. Közösen kiáltsunk: Soha többé! A háborúk, a rombolás és a halál, sajnos, ma is nagyon aktuális a világban. Kérem, állítsuk meg! Legyünk emberek! Ne nézzük ölbe tett kezekkel a gonosz érvényesülését a Földön. A rombolás és az öldöklés során senki ne hivatkozzon Istenre, vallásra! Ez Isten akaratának elferdítése lenne. A vállások egyik legfontosabb alapja – köztük az iszlámé is – az emberi élet szentsége. Nem üdvözülhet az, aki mások életét oltja ki. Az életet Isten adta, és csak ő veheti el. Mint az emberiség, a kollektív tudat része, szégyellem magam, hogy a 80 évvel ezelőtti gonosztett megtörtént. Ideje lenne az emberiségnek felnőttként viselkedni – mutatott rá dr. Assani Omar.

Weisz Péter, az eseményt szervező gyöngyös zsidó hitközség, illetve a Barankovics egyesület elnöke arról beszélt, hogy Gyöngyös az egyik legrégebbi, zsidók által lakott település Magyarországon.

– Már a 15. századból maradt nyoma ennek, a török hódoltság idején virágzó hitközség volt Gyöngyösön. Van a temetőben olyan egykor itt élt zsidó testvérünk, akinek az 1600-as években készült sírköve talált itt végső helyre. A múlt század 30-as éveiben Gyöngyösön 152 kereskedő, 62 iparos, 20 ügyvéd, 15 orvos, 30 köztisztviselő volt zsidó vallású. Gyöngyösről, a gyöngyösi járást is beleszámolva, 2071 zsidót vittek el a nácik, és csak 410-en alapították újra a hitközséget. A zsidók száma az 1956-os forradalom és szabadságharc idején nagyon lecsökkent a Mátraalján, majd a 80-as évek elején el is tűntek a városból. A hitközséget 2014-ben támasztottuk fel újra. Bizakodó vagyok. Muszlimok, keresztények és zsidók közös rendezvényeken vesznek részt ma már Gyöngyösön. A gyűlölet egyetlen orvossága a szeretet. Legyen ez az emlékezés tisztelet a holtaknak, figyelmeztetés az élőknek, és egy fogadalom a jövő felé, hogy többé soha ne történhessen meg ilyen borzalom – fogalmazott Weisz Péter.

A megemlékezés szertartással zárult, amelyet Petrovits Péter gyöngyösi rabbi vezetett Rudas Dániel kántor közreműködésével. Végül a résztvevől a lélek halhatatlanságát, öröklétét szimbolizáló köveket helyeztek el a temető holokauszt-emlékművén.