Csend

Vannak furcsa reggelek. Ritkán ismétlődnek, de ismerősek. Egy áttivornyázott szilveszter után szoktam hasonlót érezni, amikor józanul úgy virrasztom át az éjszakát, hogy már rég nem kapcsolódom be semmilyen előző napi buliba. Ilyen éjszakákon jobb híján kutyát simogat az ember, mert tudja, hogy éjfél után felrobbannak az első tűzijátékok, s azok sokkolják az állatot. 

Ilyenkor akkor is másnaposnak érzi magát az ember, ha egy korty alkoholt sem ivott. Örülök, hogy végetért az idei kampánycsatározás. A választást követő reggelen az én falumban nagy a csend. Amikor reggel elbiciklizek a napi zsömléért, alig látok embert az utcán, a boltban sincs vásárló.

Hajnal háromig követtem a választás történéseit különböző platformokon, aztán hajnal ötkor arra ébredtem, hogy nagyon fáradt vagyok, de éber és kíváncsi. Pihenni és összegezni kell mindenkinek, aki e hazában él, hogy mi is történt itt valójában. Elmélkedni azon, hogy mit tett, mit nem, kinek ártott, kit emelt fel, és kit száműzött a magyarok közösségéből. Számot kell vetni minden vezetőnek, hogy mit ígért és mit valósított meg az elmúlt években.

A tanulságok ideje is most érkezett el. Az újonnan megválasztott polgármestereknek  is van teendője és felelőssége abban, hogyan tovább.  Sok sikert kívánok mindenkinek, aki nyertesnek most érzi magát!  Bölcsességet, együttérzést mindazoknak, akik a holnapjainkról döntenek! 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap)