Jótékonysági koncertet rendeztek a gyöngyösi zsinagógában

Dal a gyöngyösi zsinagógában címmel jótékonysági koncertre került sor vasárnap este a mátraalji városban. Az esemény helyszíne az 1930-ban felszentelt, Baumhorn Lipót és Somogyi György által épített, hányatott sorsú, mára igen leromlott állapotú zsinagóga volt. A hangversenyen fellépett Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Kováts Kolos Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Csonka Zsuzsanna, Clementis Tamás, Koczka Tamás operaénekesek, Zilai Györgyi énekművész, Miller Zoltán eMeRton-díjas énekes, Vágó Bernadett színművész, Domoszlai Sándor magánénekes, Harazdy Miklós Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Spiczmüller Ákos zongoraművész, valamint Nagy Gábor karnagy, előadóművész vezetésével a Sound of Spirit Énekegyüttes. Zongorán kísért Butykáné Bágyi Judit. Az est művészeti vezetője Miller Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.

A múlt század ötvenes éveinek végétől méltatlan sorsú gyöngyösi zsinagóga felújításával kapcsolatban Weisz Péter, a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség, valamint a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnöke korábban arról beszélt portálunknak, hogy már két évtizede, Schweitzer József akkori országos főrabbival kigondolták a zsinagógában kialakítandó együttélés háza ötletét, amely a zsidó és keresztény vallású magyar emberek együttélésének pozitívumait mutatja majd be.

 – A zsinagógától pár méterre álló kis imaházunk megújult. Saját erőnkből lebontottuk a környék torzóit, többek között a zsinagógában működött bútoráruház külső kirakatrendszerét, a büfét, játéktermet, amelyek méltatlanul beleépültek ebbe a szakrális térbe, sértve a zsidóságot, de a keresztényeket is. Nem szándékozunk a zsinagógát sem másnak átadni, sem eladni, ez elsősorban a gyöngyösi embereké, és szakrális hely marad. Vannak fiatalok a közösségünkben, akik továbbvihetik majd az elképzeléseinket. Hiszem azt, hogy ez a zsinagóga újra méltó szerepet játszik Gyöngyös életében. Én minden célkitűzésemnél azt vallom, hogy ha az ember nem az elérhetetlenre törekszik, akkor nem éri el az elérhetőt sem – jelentette ki korábban Weisz Péter. 

A Gyöngyösön tavaly első ízben megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál egyik célja is az volt, hogy hogy ráirányítsa a figyelmet a gyöngyösi zsinagóga felújításának halaszthatatlan voltára. 

– Az elmúlt bő egy évtizedben kormányzati támogatás révén számos zsinagóga újult meg határon innen és túl. Reméljük, Gyöngyös is hamarosan sorra került – fogalmazott a múlt évi fesztiválon Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Weisz Péter a napokban megerősítette, van összefogás a nagy zsinagóga helyreállítására.

– Keresztények, muszlimok és zsidók közösen kitakarították a az épületet, fertőtlenítették, berácsozták, az oldalfalakat sikerült rendbehozni, és nem ázik már be. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is megerősítette számomra, hogy a gyöngyösi zsinagóga helyreállítása kiemelt feladat, és ezért hálás vagyok – mondta Weisz Péter.