2024.07.29. 14:19
A Laskó-patak tartogat meglepetéseket a horgász számára
Aki horgászott már valaha is, tudja: különleges elfoglaltsága van, aminek idején a külvilág egyéb dolgait – bánatot, bút, munkahelyi kötelmeket – el lehet felejteni. A pecázáson túl a vizek partján csak egy különlegesebb lehet. Maga a horgász. Ki hétpecsétes titkot csinál a halfogás rejtelmeiből, ki világgá kürtöli a titkot, mint tette azt Kolláth András, a Laskó völgyében szerzett élményeiről.
A Pecaverzum felületén – sztoriküldő alkalmazást használva osztotta meg Kolláth András a közel egy hónappal korábbi emlékeit. A dolog szerinte úgy kezdődött, hogy kapott egy infót, mi szerint a kedvenc vize, az elmúlt években megszokottól eltérően a Laskó-patak nincs beállva. Se hínár, se békalencse nem keseríti a pecások életét. Patakban nyáron korábban még nem horgászott, ezért nagyon izgatottan várta, vajon mit lehet majd fogni a legnagyobb hőségben.
– Leérve a vízpartra, láttam, hogy valóban nincs beállva teljesen, de azért félve vettem elő a feedert. A matchbotot otthon felejtettem, így hát rögtönözve elővettem régi nagy kedvencem, egy tűspicces, 6 méteres spiccbotot. Nem gondoltam túl az etetést, 6 kisebb gombóc a hínármező elé, feederrel pedig 4 perces ütemre horgásztam. Egy egyszerű, saját TTX-es kaját kevertem némi angolmorzsával és csemege kukoricával, hisz’ úgy voltam vele, ebben a 40-41 fokos hőségben egy pörgős keszegezésnek tudnék a legjobban örülni – írta beszámolójában András.
A Kolláth úr által leírtakből kitűnik, hogy a szereléket nagyon lefinomította: a spiccboton a 0.12-es főzsinórra került egy 0,3 grammos cseppúszó, a 0.10-es előkére pedig egy 18-as horog. A feederen 0.06-os fonott főzsinór, erőgumi, 15 grammos egyszerű, kicsi alagútkosár, 0.12-es előke és 16-os horog volt. A csalit pedig folyamatosan váltogatta. Giliszta, csonti, csemegekukorica és wafter alkották a palettát. A legjobban a két szál giliszta vált be középen megtűzve.
– Nem is kellett sokat várni az első kapásra, a feederre jött egy körülbelül 18 centis dévérkeszeg. Nagyon örültem, s jöttek is szépen sorban a halak. Amikor elcsavarta a feedert, egyből gondoltam, ez ha keszeg, akkor ez már ükpapa – "bölcselkedett" a Laskó-menti pecás. Mint kiderült, a tettes nem egy kivénhedett keszeg, hanem egy nagyon is fiatal, 32 centis ponty volt. A nemes hal megjelenése egyből változtatásra is késztette őt, mert sejtette, ahol egy van, ott több is lehet. Gyorsan lecserélte az előkéjét: 0.12-es monofilra kötött 14-es horgot, amelyen csalitüskével kínálta fel az egy szál gilisztát egy 5 milliméteres wafter társaságában.
– Egy 37 centis dévérkeszeg lett a jutalmam. S ez tartott is egy ideig: jöttek szépen a dévérek (18 és 27centi között), a bodorka, a karika, s még lapos keszeg is, hol feederre, hol úszóra – részletezte a történteket András. Amikor már negyedórája nem volt kapása – micsoda malőr –, ütemváltást fontolgatott, de adott neki még három percet, el is húzta egy 38 centis ponty.
– Végül hat órától voltunk kint fél 11-ig, de a kapások 9-kor abbamaradtak. Ismét egy nagyon jó napot zártam a Laskó-patakon a 67 darab hallal, így már tudom, hogy a legnagyobb hőségben is van értelme kinézni ide is, ha a növényzet is engedi – fogalmazott, és hozzátette: a nap fénypontja egy gyönyörű széles kárász volt.
A Pecaverzum helyesbített
Ha horgászat, akkor szakértelem, ha horgászoldal, akkor különösen. Kolláth András beszámolójához az online szakújság ezt a megjegyzést fűzte: "Szép hal, de sajnos a horgász tévedett, mert ez egy ezüstkárász. A széles kárász hátúszójának a szegélye ugyanis domborúbb, és az oldalvonalon lévő pikkelyek száma minimum 32-nek kellene, hogy legyen, de a fényképen csak 30-at számoltunk. Feltételezésünket megerősítette egy haltani szakember is."
(Főoldali képünk illusztráció, fotó: Shutterstock)
