Bródy Sándor megújult síremlékére egriek is elvitték az emlékezés köveit

– A nemzeti sírkert a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság  által annak minősített temető, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége. Virtuális jellegű, vagyis nem egy konkrét temetőhöz köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjai tartoznak. Az ő emlékezetük, földi maradványaik fontosak a nemzet számára – emelte ki a megemlékezésen Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. – Óriási kihívás 700 helyszínen, 6300 védett sír gondozását ellátni. Minden évben megtervezzük, hogy az adott esztendő évfordulói, a síremlékek állapota alapján, melyek azok, amelyek bekerülnek a felújítási programba. Bródy Sándor esetében a temetés 100. évfordulója és a sírkő állapota egyszerre indokolta, hogy felújíthassuk, s tettük ezt meg a Magyar Kormány 2 millió forintos támogatásával – tette hozzá.

Beszédében kitért arra, hogy a síremlék felújításával a tiszteletüket is lerótták Bródy Sándor előtt. Szavai szerint Bródy nem csak a magyarságának, megvallásával, hanem zsidóságának megőrzésével is fontos alakja a magyar kultúrtörténetnek.  Művei Egert is Budapesthez kapcsolják. Kitért arra, hogy jó volt a Kozma utcai temetőben egri arcokat látni, hiszen a Bródy Sándor Könyvtár kollektívája is tiszteletét tette az eseményen, lerótták kegyeletüket névadójuk megújult síremléke előtt.

Az egri örökség megőrzésének fontosságáról beszélt a sírnál Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, a Bródy Sándor Könyvtár igazgatója.

– Felelősséggel és tisztelettel tartozunk mindazoknak, akik megtöltötték lélekkel azt a kulturális örökséget, amelyet Eger utcáin járva ma mi megtapasztalhatunk. Könyvtárunk 1988. június 2-án vette fel Bródy Sándor nevét. Kötelességünknek érezzük, hogy ne csak megőrizzük, de népszerűsítsük is hatalmas irodalmi hagyatékát. 

Felidézte: 2023-ban került Egerbe a Bródy–Hunyady-gyűjte­mény, valóra váltva Alexander Brody álmát, aki elkötelezett oltalmazója volt nagyapja, Bródy Sándor és nagybátyja, Hunyady Sándor életművének. A hagyatékot Alexander Brody gyermekei, Thyra és Sandy Brody adták át az egri könyvtárnak. 

– Nagy örömömre szolgál, hogy a mai rendezvényen én szólhatok önökhöz a Budapesti Zsidó Hitközség nevében, és ennek nemcsak az az oka, hogy Bródy Sándor a hittestvérünk volt, akire minden magyar zsidó büszke lehet  – mondta Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai igazgatója Bródy Sándor felújított síremléke előtt állva. – Az örömömnek van egy magánéleti vonatkozása is: Bródy Sándorhoz hasonlóan az én édesanyám is Egerben született. Egri zsidó lány volt, és a családjával együtt a holokausztig Egerben élt, amit ő – az Istennek hála – túlélt, ellentétben a családja többi tagjával. Mivel az édesanyám 1911-ben született, el lehet játszani a gondolattal, hogy gyermekként talán látta is Egerben Bródy Sándort, ahogyan laza eleganciával, félrecsapott kalappal és a szájában szivarral végigment az egri főutcán. Nem tudom, hogy ez megtörtént- e, de szeretném hinni, hogy igen – tette hozzá.

Róna Iván megosztotta hallgatóságával azt is, szerinte ki volt Bródy Sándor:

– Nem vagyok irodalomtörténész, hogy erre egzakt választ adjak, de Bródy Sándornak régi olvasója vagyok, és a kérdésére, hogy ki volt ő, azt kell mondjam: száz évvel a halála után is büszke lehet rá minden magyar zsidó, hogy Bródy Sándornak már huszonéves korától az ország első írói között forgott a neve. Hiszen nagy magyar író volt, akinek az írói fantáziáját csakis a legigazibb és legfontosabb dolgok izgatták, azaz a halál, a nyomor, a szegénység, a szerelem.

A Magyar Kormány nevében Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes szólt az emlékezőkhöz. Felidézte, nem is mint politikus, hanem mint Alexander Brody tiszteletbeli fia jött el a Kozma utcai Izraelita temetőbe felújított síremlék avatására.

– Bár valószínűleg nincs olyan érettségizett magyar ember, aki ne ismerné Bródy Sándor műveit, mégis azt mondom ő egy olyan író, akinek művei újbóli felfedezésre várnak – mondta.

Beszédében a számos Bródy mű mellett utalt a Nap lovagja című kisregényre is, melynek címbeli motívuma visszaköszön a most méltón rendbe tett síremléken, melyek kövén a nap sugarai között egy tollat fedezhetünk fel. Alatta az írói hitvallás is olvasható: „Nekünk papnak, tanítónak és katonának kell lenni egy személyben. Mindennap újra kezdeni a munkát. És minden nappal úgy végezni, hogy a következő jobb és bátorságosabb legyen”.

A megemlékezés végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés köveit a síron. A kövek a lélek halhatatlanságát, az öröklétet szimbolizálják a zsidó sírokon, hiszen ezek sosem hervadnak el, így a végtelenséget mutatják.