A szívünk egészsége a mi kezünkben van, hangsúlyozza a szakorvos

Szeptember 29. a Szív Világnapja, amely a szívünk egészsége, a szívbetegségek megelőzése fontosságára hívja fel a figyelmet. Portálunk kérdéseire a gyöngyösi dr. Watti Rézan, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szívsebészeti osztály szakorvosa válaszolt a világnap kapcsán. 

– Hogyan jellemezhető  a szívbetegségek tekintetében a mai magyarországi helyzet? 

– Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek sajnos nagyon gyakoriak – válaszolta dr. Watti Rézan –, a halálozások jelentős részéért felelősek: 2019-ben a halálozások 49 százalékát okozták, mintegy 64 ezer halálesetet. A szívbetegségek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, de bármely életkorban előfordulhatnak. A tendencia sajnos romló, mivel az életmódbeli tényezők – főleg a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az alvás minőségének romlása és a dohányzás – továbbra is magas kockázatot jelentenek. Vannak ugyan pozitívumok, egyre többen fordítanak figyelmet a megelőzésre, az egészséges életmódra, de világviszonylatban Magyarország a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében az élmezőnyben van, a halálozási arányok magasabbak, mint sok más országban. 

– Melyek a leggyakoribb szívbetegségek, mik a kiváltó okaik? 

– A felnőtt lakosságot érintő leggyakoribb szívbetegségek nem mindig izoláltan jelentkeznek, hanem egyéb más megbetegedések, kórokok “társaként”. A koszorúér-betegség során a szív koszorúerei beszűkülnek vagy elzáródnak, ami csökkenti a szívizom vérellátását. Kiváltó okai közé tartozik az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. Amikor a koszorúér részben vagy teljesen elzáródik, szívinfarktus alakulhat ki. Ha nagyobb régiót érint az infarktus, akár halálhoz is vezethet. Okai hasonlóak a koszorúér-betegséghez. A szívelégtelenség során a szív nem képes elegendő vért pumpálni a test szükségleteinek kielégítésére, okai a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívizomgyulladás és a szívbillentyű-betegségek, szívinfarktus. A szívritmuszavarok a szívverés ritmusának vagy sebességének változását jelentik szívbetegségek, az elektrolit-egyensúly zavarai, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek miatt. A szívbillentyű-betegségek befolyásolják a vér áramlását a szívben. Szívmegnagyobbodást, tüdő ödéma kialakulását, mellkasi fájdalmat, szédülékenységet, fulladást tudnak előidézni veleszületett rendellenességek, a reumás láz és a fertőzések miatt, de magas koleszterinszint is hozzájárulhat a billentyű meszesedéséhez. A szívbetegségek egyrészt lehetnek velünk születettek, és gyakran a szív fejlődési rendellenességei okozzák, például a szívbillentyűk  vagy a nagyerek rendellenességei, a szívfal hibái. Ezek aránya viszonylag alacsony, de jelentős figyelmet igényelnek, mivel korai beavatkozásra lehet szükség. Bizonyos esetekben a terhesség ideje alatt ultrahang vizsgálatok során is fény derülhet a magzat szívfejlődési rendellenességére, így fontosak a terhesség alatti vizsgálatok. A szerzett szívbetegségek aránya a velünk születettnél sokkal magasabb, a páciens élete során alakulnak ki, és gyakran az életmódbeli tényezők következményei. Az örökletes tényezők mindkét kategóriában szerepet játszhatnak, ugyanis a szívbetegség örökölhető is. A családban előforduló esetek növelhetik az egyén kockázatát bizonyos szívbetegségek kialakulására. Például, ha szülő vagy testvér korán szívbetegségben szenvedett, az növelheti az egyén kockázatát is. A genetikai hajlam nem feltétlenül manifesztálódik, ha figyelünk az egészségünkre, rendszeres kontrollra, szűrésekre járunk, konzultálunk orvosukkal. 

A szívünk egészsége új ellensége a krónikus stressz 

– Vannak-e újabb, kifejezetten 21. századi kiváltó okok? 

– Sajnos, igen. A krónikus stressz a modern életmód egyik velejárója bizonyos pácienseknél. A gyakran magas szintű stressz hosszú távon negatívan befolyásolhatja a szív egészségét – növelheti a vérnyomást, elősegítheti a gyulladást, hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához. A folyamatos munkahelyi nyomás és a túlhajszoltság, a hosszú munkaidő, a kevés pihenés szintén növelheti a kockázatot. A technológiai fejlődés és a modern munkahelyek gyakran ülő életmódot eredményeznek. A rendszeres testmozgás hiánya hozzájárulhat az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez, mint kockázati tényezőkhöz. A gyorsételek és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása megnőtt, ami magas só-, cukor- és zsírtartalmú étrendet eredményezhet, ami szintén az előbb említett kockázati tényezőkhöz vezethet. A modern életmód gyakran alvászavarokkal jár, mint például az alvási apnoé vagy az elégtelen alvás. A stressz, a munkahelyi nyomás, a gyorsételek fogyasztása mind hozzájárulhatnak a nem megfelelő alvási ciklushoz. Az alvászavarok, a nem kellő mennyiségű mély alvás növelhetik a szívbetegségek kockázatát, mivel befolyásolják a vérnyomást és a szívritmust. 

– Hogyan tanuljon meg élni a problémájával a szívbeteg, de főleg, hogyan kerülhető el a betegség?

– Szívbetegséggel élni kihívást jelenthet, de számos módon javíthatjuk az életminőségünket és minimalizáljuk a betegség hatásait. A rendszeres orvosi ellenőrzés fontos, mert a gyógyszeres kezelés szívbetegeknél kardinális kérdés. Ha pontosan követjük az orvos által előírt gyógyszeres kezelést, az nagyban segít a tünetek enyhítésében és a betegség progressziójának lassításában. Az egészséges étrend, amely gazdag nyers zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, olajos magvakban és alacsony zsírtartalmú fehérjékben, segíthet a szívünk egészsége megőrzésében. Kerüljük a magas só- és cukortartalmú ételeket. A rendszeres testmozgás, a séta, úszás vagy kerékpározás javíthatja a szív egészségét, hetente háromszor fél óra könnyed testmozgás nagyban elősegítheti az általános egészségünket. A stressz csökkentése kulcsfontosságú! Próbáljunk ki relaxációs technikákat, mint a jóga, meditáció vagy mély légzés. Csatlakozzunk támogató közösségekhez, ahol más szívbetegekkel oszthatjuk meg tapasztalatainkat. Pszichológus segítségére is lehet a stresszkezelésben számítani. Biztosítsunk a testünk regenerálódásához elegendő időt az alvásra és pihenésre. A megelőzés érdekében mindezek mellett fontos a testsúlyunk kontrollálása, az esetleges dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése.

– Szakorvosként mit emel ki leginkább a Szív Világnapja kapcsán? 

– Először is újra a megelőzés fontosságát! A szívbetegségek jelentős része megelőzhető egészséges életmóddal. Fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok a korai felismeréshez és kezeléshez. Ne várjunk a tünetek megjelenéséig! Rendszeresen ellenőriztessük a vérnyomásunkat, koleszterinszintünket, vércukorszintünket. A tudatosság növelése is fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a szívbetegségek kockázati tényezőivel, a megelőzés lehetőségeivel. Osszuk meg ismereteinket családtagjainkkal és barátainkkal, hogy ők is tegyenek a szívük egészségéért. A Szív Világnapja remek alkalom, hogy támogassuk egymást és közösségként lépjünk fel a szívbetegségek ellen. Vegyünk részt közösségi eseményeken, támogassuk a szívbetegségekkel kapcsolatos kutatásokat és programokat. Minden apró lépés számít. Kezdjük el már ma az egészségesebb életmódot. Az apró változtatások, mint a napi séta, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése, hosszú távon nagy hatással lehetnek. A világnap emlékeztessen arra, hogy a szívünk egészsége a mi kezünkben van. Végezetül szeretném kiemelni azon okoseszközök fontosságát is, amelyek akár életet menthetnek. Több jelenlegi betegemnél az okosórája jelezte a fennálló szívritmuszavart, ezzel is megmentve őket egy súlyosabb szövődménytől. Értesítettek, így azonnal el tudtuk indítani a szükséges kezeléseket. Azt gondolom, hogy bizonyos kor felett, az EKG-t készítő okosórák nagyon sok későbbi problémától tudják megmenteni azokat, akik hordják, mert gond esetén azonnal felkereshetik orvosukat, hangsúlyozta dr. Watti Rézan.