Táviratok az agg száműzöttnek

Ne siessünk a szürettel! 
A szomolyai hegyen az úgynevezett Métyen, hol különben jó bor szokott teremni, folyó hó 18-án már bevégezték a szüretet. Én többeknek megmértem a mustját s az 8-11 fokot mutatott, mi annyit tesz, hogy könnyen romló, közönséges bor lesz belőlök. A fürtök tömöttek, igen levesek, sok helyen még veresek, de tökéletesen egészségesek voltak, úgy, hogy még érni és hizni is lehetett volna nekik. 
Nem volt-e bün azt már leszüretelni? melyből ily szép időben, mint most jár, több és jobb is lett volna 10-14 nap mulva. Legalább még egyszer annyi értékű bizonyosan! Azért azon helyen, hol még nem szüreteltek, de különösen Egerben, ne siessünk saját kárunkra a szürettel. Tartsuk fel boraink országhirű nevét. Ha valaha, úgy most van leginkább alkalmunk rá, mert az idő kedvező. Ha kissé kevesebb lesz is, csak jó legyen borunk, ugy nem fog sokáig pinczénkben heverni. 
Bucher Alajos. 

Kossuth-ünnepély. 
A magyar nemzet történelmének nagyon sok kimagasló alakja van, de Kossuth Lajosnál egy sincsen nagyobb. Hazánk e legdicsőbb fia f. é. szeptember hó 19-én ünnepelte 90-dik születésnapját, s e napon az ország lakosainak nagy többsége Turin felé repült a gondolat szárnyain s szivének őszinte érzelmeivel üdvözölte őt, az agg számüzöttet, a ki lángeszével az európai müvelt és szabad nemzetek sorába emelte a magyar népet férfikorának delén s a ki még ma is nemzetünk nagyságáért, dicsőségéért imádkozik és dolgozik. 
Lapunk nem lévén politikai lap, nem foglalkozhatunk Kossuth Lajos politikai s társadalmi életével részletesen, de nem is szükséges az, hiszen mindenki tudja, mit és mennyit köszönhet a magyar neki, tudja, hogy azon alapokat, melyeken a magyar állam második évezredének a fenséges palotája épül, ő rakta le. Csak kötelességünket teljesitjük tehát akkor, midőn nagy hazánkfia 90-dik születésnapján a tisztelet és a szeretet adóját mi is lerójuk iránta s nemcsak a magunk, hanem olvasóink nevében is a legjobb kivánságokat helyezzük azon oltárra, a melyen Magyarország hálája magasan, soha ki nem alvó lánggal lobog feléje. 

A tisztelt és szeretet adóját rótta Füred városa, midőn f. hó 17-én tartott képviselőtestületi közgyülésében Kossuth Lajost nagy lelkesedéssel diszpolgárul megválasztotta, sőt táviratilag üdvözölte. 
Igy ünnepelte meg e napot a Gazdakör, a Gyümölcsészeti egylet helyiségében, társas összejövetellel, hol Sólyom Barnabás tartott élénk figyelemmel kisért s nagy tetszéssel fogadott alkalmi, hazafias felolvasást. – Szintén igy ülték meg Kossuth 90-ik születésnapját az Olvasókör tagjai, rendkivüli közgyülésre gyülve, melyen Himfy Géza és Sólyom Barnabás mondtak, gonddal, tárgyszeretettel, meleg hazafiui érzéssel szerkesztett s szépen ­elmondott kor-, élet- s jellemrajzi emlékbeszédeket. A ­lelkesültséggel fogadott beszédek után közgyülés üdvözlő táviratot küldött Turinba. 
Meg vagyunk győződve, hogy t. olvasóink mindegyike, e helyen is, velünk együtt óhajtja ez ünnepies alkalommal, hogy az Isten hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost még soká tartsa meg! 

Agyonütte a villám. 
A napok óta tartó óriási hőség után csütörtökön este 10 óra felé hatalmas vihar keletkezett. Rémületes villámlás és dörgés, majd orkánszerű szélvész rémitette meg az embereket. Sajnos a viharnak áldozata is van, Pilinyi Jánost a Lázár Dávid és Utódai czég pincze munkását a villám agyonsujtotta és szörnyet halt. Pilinyi a szőlők alatt egy kis alacsony házikóban lakott. Este semmi roszat sem sejtve tért nyugalomra. A nagy vihar kitörésekor még ébren volt és feleségével beszélgetett, midőn egyszerre óriási dörrenés reszkette meg a levegőt. Ezt a dörrenést Pilinyi már nem hallotta, mert abban a pillanatban halott lett. Felesége kivel egy ágyban feküdt rémülten ugrott fel, de férje már meg sem mozdult többé. A villám a szoba ­éjszaki szögletén csapott­ le és a falon át a földbe furódott. Pilinyi a fal mellett feküdt és ez okozta a halálát. Az ­asszony teljesen egészséges és az ijedségen kívül egyéb baja­ nem történt.