Zöldebb

A szomszéd fűje mindig zöldebb – tartja a mondás. Örök érvényű igazság ez, de manapság egyre szórakoztatóbb a kép, amire épül. Persze lehetne az is a mondás, hogy a szomszéd gyepe mindig jobban ki van égve, mint a tiéd. Teljesen mindegy. Annyira rossz vagy épp annyira jó sosem lehet nekünk, mint a másiknak. Talán én is csak képzelem, hogy az énközpontú kicsinyesség bárkitől is távol áll, hiszen magamat nem látom kívülről. 

Tudom, lehet, hogy hiba, de igyekszem nem csak magamra gondolni. A szándék és a vezérelv megvan. A szemem előtt lebeg például, hogy ezt a szomszéd fűje közmondást majd ne egy sivatagban pufogtassák 100 év múlva a magyarok. Elkeserítő, hogy olyan társadalomban élünk, ahol csodabogárnak nézik az embert, mert nem vesz mindenből újat, zavarja, hogy mennyi szemetet termel, mennyi ételt dob a kukába, és igyekszik segíteni a természeti környezetén. 

El kellene gondolkodni, hogy a kockára nyírt sövény, a folyton kínosan tökéletes gyep meg a lehullott levelek mániákus eltüntetése ér-e annyit, hogy tönkretegyük azoknak a jövőjét, akiket elvileg mindennél jobban szeretünk. Mert a gyerekeikről ezt szokták mondani az emberek, mégis fontosabb az élhető, fenntartható környezetnél a nagyzolás és a magamutogatás, meg persze a lustaság győz. Érthetetlen és élhetetlen az, ahogy a házainkat fenntartjuk, így biztosan nem lesz zöld senkinek a fű a jövőben. 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)