Az élelmiszer-pazarlás a legsúlyosabb problémaként áll az élelmezési világnap fókuszában

Október 16. az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezésére az Élelmezési világnap, amely évente felhívja a figyelmet az világ élelmezési gondjaira, napjainkban különösen az élelmiszer-pazarlás problémájára. Az élelmiszer érték, a globális élelmiszerellátási láncban a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada mégis hulladékként végzi. Földünk fejlettebb részén a pazarlás a jellemző, másutt ugyanakkor éheznek az emberek. Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása ezért nemcsak környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is. A hulladék hatalmas része termelődik a háztartásokban. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EU LIFE támogatással megvalósuló Maradék nélkül elnevezésű programja ezt 2016-ban fejenként évi 68 kilogrammra becsülte. Kiderült továbbá, hogy e mennyiség fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

Az élelmiszer-pazarlás terheli és veszélyezteti a természeti erőforrásokat s az élelmezésbiztonságot

Nagy István agrárminiszter ez év októberében, Magyarország EU-elnökségének keretében, a FAO-val közösen megrendezett budapesti konferencián kiemelte, hogy az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája, nem pedig a hagyományos állattartás, az öntözéses gazdálkodás vagy a nagyüzemi élelmiszer-előállítás. Mint elmondta, az EU-ban 2020-ban több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami 252 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásáért felelős, és szükségtelenül vezetett 342 milliárd köbméter víz elvesztéséhez. 

– Ezért a magyar uniós elnökség egyik kiemelt témája az élelmiszer-hulladék csökkentése. Az élelmiszer-pazarlás nem pusztán gazdasági vagy fenntarthatósági, hanem erkölcsi és etikai kérdés is. Amíg vannak emberek, akik éheznek, addig az a minimum, hogy a bőségben élők odafigyelnek az élelmiszerek felhasználására. Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a 2016-ban elindított Maradék nélkül program segítségével. A felmérések szerint 2016–2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal. A sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jógyakorlatként ajánlja a magyar programot – részletezte Nagy István.

A Nébih egyik idei figyelemfelhívó akciója a Fenntarthatósági Témahét alkalmából a Maradék nélkül plakáttervező pályázat volt, Kukába az élelmiszer-pazarlással! elnevezéssel. A pályázatuk hátteréről leírtak igencsak elgondolkodtatóak. Közlésük szerint a teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátásának körülbelül 8 százaléka az élelmiszer-hulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszer-pazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek között környezeti és gazdasági károkat is okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint fejenként átlagosan 60 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40 százaléka egy kis tudatossággal, körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lenne. Élelmiszer-pazarlásunk olyan méreteket ölt, hogy az elkerülése által akár félmillió ember teljeskörű étkezése is biztosítható lenne. A Nébih bízik abban, hogy a pályázat révén a gyerekeken keresztül a szülőket is sikerült megszólítani. A Nébih hozzáteszi, hogy az elmúlt években kiemelt figyelem övezi az élelmiszer-pazarlás témáját, legyen szó a vállalatok élelmiszer-felajánlásáról, a karitatív szervezetek tevékenységéről vagy éppen arról, hogy mi magunk mit tehetünk azért, hogy a háztartásunk fenntarthatóbb legyen. Kivételesen ugyanis olyan problémáról van szó, amely megoldásához elsősorban nem több pénzre, hanem több figyelemre van szükség, emeli ki a Nébih.

Az élelmiszer-pazarlás körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lenne

A gyöngyösi Nagy Réka arról beszélt portálunknak, hogy nem szeret ételt kidobni, ezért elég komolyan figyel arra, hogy ne is legyen rá szükség. 

– Bár kényelmesebb lenne heti egyszer elvégezni a nagybevásárlást, én mégis inkább kétszer megyek boltba hetente. Így sokkal ritkábban szárad rám a zsömle, romlik meg a sajt, a felvágott. Hétköznap a főétkezésemet a munkahelyi étteremben oldom meg. Kis fogyasztású vagyok, nem tudok megenni egy komplett menüt, ezért szoktam magammal vinni dobozt, hogy haza tudjam vinni a maradékot. Ha lehet, akkor fél adag levest kérek még akkor is, ha anyagilag így rosszabbul járok. Mindezek mellett van egy kutyám, így például, ha megszárad a kenyér, az elfogyasztására mindig van önként jelentkező – részletezte Nagy Réka.

A pálosvörösmarti Bodócs Erika elmondta, hogy miután a harmadik gyermeke is kirepült már a családi fészekből, jelentősen megváltoztak a szokásaik az élelmiszerek vásárlását, felhasználását tekintve.

– Még nem sikerült teljesen átállni, de lényegesen kevesebbet kell élelmiszerre költeni, így magától értetődően nem is pazarlunk annyit. Hétvégén a gyerekek visszamenetelekor gyakorlatilag kiürül a hűtő. Ha mégis van maradék, azt a háziállataink szívesen veszik. Így, szerencsére, az élelmiszer-pazarlás nálunk nem jelentkezik problémaként – jelentette ki Bodócs Erika.

A káli Mátrai Ilona az ételmaradékot vagy lefagyasztja, ha arra nem alkalmas, akkor újrahasznosítja.

– A lefagyasztott pékáru sütőben felmelegítve téve friss, ropogós lesz. A pörköltmaradék remekül tárolható fagyasztóban. A leszűrt húsleves, kiengedés után, zöldség-, illetve krémlevesek alapja lehet. Nyaranta rendszeresen több almánk terem, mint amit elfogyasztunk. Lereszelve, majd lefagyasztva egész télen isteni almás pite süthető vele. A fagyasztáson kívül az ételmaradékok sokaságából lehet más étket varázsolni. A szikkadó kifliből, kenyérből megpirítva levesbetét, de mákosguba, bundás kenyér, melegszendvics és pirítós is készíthető. A pörköltmaradékból, ledarálva, rakott ételeket, hortobágyi húsos palacsintát szoktam készíteni. Fonnyadóban lévő zöldségek melegszendvicskrémmé dolgozhatók össze, de összevágva zöldsalátának is kiválóak egy kis öntettel. Maradék túróból körözöttet szoktam készíteni, a fölös krumlipürét krumplis pogácsa sütéséhez használom, ha pedig húsvétkor a sonka már a család "fülén jön ki", sonkás tésztaként tálalom – összegezte Mátrai Ilona.