Feldebrőn szabadtéri tárlat idézi az ötvenes években meghurcolt papok sorsát

Feldebrőn szabadtéri kiállítás nyílt két helyen is a napokban az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének október 23-i évfordulójára emlékezve. A könyvtár előtti kerítésen a forradalom világi történéseit idézhetjük fel, míg a parókia kerítésén a korszak egyházi eseményei elevenednek meg. A történéseket követve sok akkori egyházi személy életének felelevenítése mellett az egyik tablón azt olvashatjuk, hogy Feldebrőn született és halt meg Asztalos János (1910 - 1995) pápai káplán, kanonok, a "pócspetri pap". Neve az 1948-as hírhedt pócspetri perben vált híressé, amikor a rákosista bíróság a nyírségi falu jegyzőjével, Királyfalvival egyetemben halálra ítélte. Asztalos János kegyelmet kapott, de hét évre bebörtönözték. 1956-ban, a forradalom idején szabadult. Ezt követően Rómában, majd 1973-tól a bajorországi Ganghofenben lett az ottani magyarok lelkiatyja, a menekültek segítője. Csak 1989-ben tért ismét vissza Feldebrőre, olvashatjuk a tárlaton.

Az említett pócspetri ügy előzményeként Keresztes Csaba: Mindszenty visszajön! – Az egyházak szerepvállalása 1956-ban című munkája alapján felidézi a kiállítás, hogy a második világháború után átalakultak a hatalmi viszonyok Magyarországon. 

– Az ország a  Szovjetunió érdekszférájába került, és területén annak hadserege állomásozott. A kormányzatban kiemelkedő szerepet kapott a szovjet mintát követő kommunista párt, amely 1947/1948 fordulójára a teljes politikai hatalmat megszerezte. Mindezeken kívül a pártállam ateista és nyíltan egyházellenes világnézetet képviselt, és fel kívánta számolni a vallásos érzületet, és hosszú távon magukat az egyházakat is. Az egyházakat ellenségeknek, a társadalmi haladást visszahúzó erőknek tekintették, és ezzel egyetemben reakciósnak nevezték. Már az 1945. évi földosztás megfosztotta az egyházakat anyagi támaszuktól.  A következő évben minden keresztény jellegű egyesületet feloszlattak. Az állami iskolamonopólium kialakítása érdekében 1948-ban az összes egyházi iskolát államosították, a keresztény egyházak kezelésben csupán néhány középiskolát hagytak meg. Az állami kezelésbe vett iskolákban a hitoktatást minden lehetséges eszközzel korlátozták – idéz a tárlat Keresztes Csaba írásából.

Feldebrőn szabadtéri tárlat idézi fel a Rákosi-korszak hírhedt Pócspetri-ügyét is

A hírhedt Pócspetri-üggyel kapcsolatban a Magyar Katolikus Lexikonban az alábbiakat olvashatjuk.

– Az egyházi iskolák elvétele folyamatának tetőpontján, 1948. június 3-án Pócspetri lakosai az esti litánia után a községháza udvarára vonultak, s ott egyházi énekeikkel, imáikkal igyekeztek befolyásolni az ülésező községi vezetőséget, hogy népiskolájukat ne vegyék el a katolikus egyháztól. Két rendőr erőszakkal próbálta kiszorítani az embereket a térségről, miközben Takács Gábor rendőr őrvezezető puskájával véletlenül agyonlőtte magát. A megjelent ÁVH-katonák Asztalos János plébánost, Som István tanítót és Királyfalvi Miklós adóügyi segédjegyzőt, Kremper Ferenc napszámost és Vitéz Gábor földművest letartóztatták, a falu felnőttjeinek nagyrészével együtt megverték. Hárman később belehaltak sérüléseikbe. Június 10-én Budapesten – Olti Vilmos elnökletével kidolgozott hamis föltevés alapján – rögtönítélő bíróság tárgyalta az ügyet, amelyben másnap hirdettek ítéletet: Asztalost és Királyfalvit halálra, Somot életfogytiglani, Krempert 12 évi, Vitézt 10 évi fegyházra ítélték. Királyfalvit aznap éjjel fölakasztották. Az akasztásra vezetett feldebrői plébános büntetését a köztársasági elnök életfogytiglani fegyházra változtatta. Az állami propaganda egyházellenes kampányában kihasználták a rendőr véletlen halálát – áll a Magyar Katolikus Lexikonban.

A mult-kor.hu weboldalán további részleteket tudhatunk meg a feldebrői Asztalos Jánosról.

– A hányatott sorsú pap szegény parasztszülők gyermekeként látta meg a napvilágot, egy mátraalji kis faluban, Feldebrőn. Az elemi iskola elvégzése után, Egerben tanult a cisztercitáknál. 1945-ben lett Pócspetri plébánosa. A nyírségi faluban 1948. június 3-án, nagygyűlésen tiltakoztak a hívők az iskolák tervezett államosítása ellen. A kivezényelt két rendőr egyikének kezében elsült a kibiztosított fegyver és saját testébe fúródott. A környékbeli rendőrök megérkezése után a tüntetés általános lövöldözéssé fajult. A rákosista hatóságoknak kapóra jött az eset, lázadási ügyet csináltak a pócspetri eseményekből, és koncepciós perben a budapesti statáriális bíróság a falu plébánosát, mint felbujtót, mindpedig Királyfalvi jegyzőt halálra ítélte. Az utóbbin a halálos ítéletet végre is hajtották, míg a plébános ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatták. Hét évet ült, főként Vácott és 1956-ban, a forradalom idején szabadult. Ezt követően Rómában, majd 1973-tól a bajorországi Ganghofenben lett az ottani magyarok lelkiatyja, a menekültek segítője. Csak 1989-ben tért ismét vissza Feldebrőre – olvashatjuk a mult-kor.hu 2004. szeptember 13-án megjelent Meghal Asztalos János című cikkében.