Két hevesi helyszín is szerepel a NatGeo top ötös listáján

A cikk a National Geographic „Elhagyott építmények” sorozatának apropóján jelent meg, amely bemutatja, hogy világszerte milyen sorsra jutottak az egykor ambiciózus építészeti projektek - írja a National Geographic.

A Gyöngyösi Zsinagóga a huszadik század tragikus eseményei miatt elnéptelenedett zsinagógák egyike. Az épületet Baumhorn Lipót, a zsidó szakrális építészet egyik legismertebb mestere tervezte, és 1930-ra készült el. Óriási, 1100 fő befogadására alkalmas méretével a zsinagóga egykor a helyi zsidó közösség központja volt. Azonban a deportálások után alig maradtak hívők a városban, és az épület az 1950-es évek végén állami kézbe került. Sok helyi emlékezetében máig „az ország legszebb bútoráruházaként” él, mivel egy ideig bútorboltként működött. Jelenleg elhagyatottan áll, felújítása már többször felmerült, de egyelőre nem valósult meg. Az idei nyár során 42 konténernyi hulladékot szállítottak el belőle, ami az első lépés lehet a további fejlesztések irányába.

Nem régiben részletesen a bemutatták az épületet, amiről portálunk is beszámolt. Weisz Péter a gyöngyösi zsinagóga bemutatása mellett a helyi zsidóság múltjáról is beszélt.

A Mátraházi Pagoda – eredeti nevén a „Mátra Egylet kékesaljai menedékháza” – szintén ismert szellemépület, amely a túrázók körében vált népszerűvé. Az épületet Medgyaszay István tervezte, aki keleti motívumokkal próbálta ötvözni a magyar építészeti hagyományokat. A Pagoda nemcsak látványában volt különleges: belső kialakítása ultramodernnek számított az építés idején. Hideg-meleg folyóvízzel, konyhával, villannyal, telefonnal és rádióval is fel volt szerelve, sőt, sötétkamrát is építettek benne a természetjárók fotóinak helyben történő előhívására. A hely az ezredforduló után zárt be, és azóta is elhagyatottan áll. A Mátra szerelmesei azóta is várják, hogy újra megnyissa kapuit.

A cikk más ikonikus elhagyott helyszíneket is bemutat:

• A Magyar Szentföld-templom Budán, amely Molnár Farkas monumentális terve volt, de a háború és a politikai változások miatt sosem készült el.
• A budapesti Pogánytorony, egy különös turanista torony, amely magánkézben van, de évek óta félig helyreállítva áll.
• A Gödöllői Egyetemi Víztorony, amely egykor csillagvizsgáló és meteorológiai állomás is lehetett volna, de funkcióját sosem nyerte el.
• A Karancs Szálló Salgótarjánban, amely a város első modern hotelje volt, de több mint két évtizede zárva van.