A hulladékcsökkentési hét Hevesben is az élelmiszer-pazarlásra fókuszál

Az ételpazarlás ideje lejárt, ízleld meg a fenntarthatóságot! szlogennel november 16-tól 24-ig tart a 16. Európai Hulladékcsökkentési Hét. Ez a hét 2009 óta minden novemberben igyekszik felhívni a figyelmet a hulladék-keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára. Idén az élelmiszer-pazarlás problémája áll az Európai Hulladékcsökkentési Hét fókuszában. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. a weboldalán arról tájékoztat, hogy az Európai Unió tagállamai évente több, mint 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelnek, ami lakosonként 132 kilogrammnak felel meg. Ez az adat még drámaibb, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 37 millió ember nem engedhet meg magának minden második nap minőségi étkezést, elsősorban főtt ételek fogyasztását, teszi hozzá az NHKV. Mint írják, az adatok még ijesztőbbek, ha figyelembe vesszük azt is, hogy globális szinten az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek egyharmada kárba vész. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme - UNEP) adatait tekintve 2019-ben körülbelül 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami a globális élelmiszertermelés 17 százaléka.

Az élelmiszerhulladék túlnyomó része a háztartásokban, az étkeztetésben, az éttermekben, valamint a kiskereskedelemben keletkezik, írja a szelektalok.hu. Az élelmiszer-pazarlás felé vezető első lépést a legtöbben akkor teszik meg, amikor a szükségesnél több élelmiszert vásárolnak, majd azokat nem megfelelően dolgozzák fel, végül pedig a környezetre káros módon tárolják, teszi hozzá szelektelok.hu. Az október 16-i élelmezési világnap kapcsán már beszámoltunk portálunkon arról, hogy Nagy István agrárminiszter ez év októberében egy budapesti konferencián kiemelte: az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája. Mint elmondta, az EU-ban évente termelődő élelmiszer-hulladék 252 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásáért felelős, és szükségtelenül vezetett 342 milliárd köbméter víz elvesztéséhez. 

– Az élelmiszer-pazarlás nem pusztán gazdasági vagy fenntarthatósági, hanem erkölcsi és etikai kérdés is. Amíg vannak emberek, akik éheznek, addig az a minimum, hogy a bőségben élők odafigyelnek az élelmiszerek felhasználására – emelte ki a konferencián Nagy István.

E hónap elején, Mátrafüreden, egy fenntartható turizmussal foglalkozó konferencián a Gyöngyösön élő Nagy Zoltán királyi főszakács, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem mesteroktatója arról beszélt, hogy a vendéglátásban ijesztően nagy az élelmiszer-hulladék termelés, akár az éttermeket, akár a szállodákat nézzük. 

– Egy étkeztés után meg lehet nézni a tárolóedényeket, hogy sorban telve állnak az ételmaradékkal. Ez megterheli a környezetet, mert ezek veszélyes hulladékok, ezek külön elszállítást igényelnek. Vannak törekvések ennek elkerülésére. Olaszországban például már láttam azt, hogy ki volt írva: ha megrendeled az ételt, akkor edd is meg, ha pedig nem, akkor 50 százalékkal fizess többet! Elsőre ez meglepő, hiszen miért fizetnék még pluszban, amikor már egyszer az egészet kifizettem. Aztán megértettem, amikor szállodában a szakács délután megkérdezte, kérjük-e a vacsorát – mert ha nem, akkor meg se csinálja. Ez egy nagyon jó hozzáállás. Több szállodában ma már kiírják, csak annyit szedj, amennyit meg is eszel. Erre Magyarországon is vannak törekvések, főleg a közétkeztetésben. Egy éve indult hazánk több pontján az az átfogó ételmentési pilot program, amelyben büféasztalossá teszik a közétkeztetést az iskolákban. Kiírják, és egy megrakott tányérral szemléltetik is, hogy mennyi egy adag, és az alapján szed mindenki magának. A tapasztalat az, hogy nincs maradék. Az egyik intézményről például tudom, hogy ráadásként a hulladék mintegy 1 millió forintos elszállítási költségét is nullára le tudták csökkenteni – részletezte Nagy Zoltán.

Hulladékcsökkentés a megszokásaink megváltoztatásával érhető el

A túlzott mértékű bolti vásárlással kapcsolatban Nagy Zoltán már korábban kiemelte, hogy mindig egy előre elkészített lista alapján kellene vásárolnunk. 

– Ha úgy megyünk a boltba, hogy majd ott kitaláljuk, mit főzünk, akkor biztos, hogy minden olyat összevásárolunk, aminek semmi értelme nincs. Ez is ételpazarláshoz vezet. A változtatáshoz a gondolkodásunkat kell átállítanunk, le kell vetkőznünk a megszokásokat – hangsúlyozta Nagy Zoltán. 

A Maradék nélkül projekt weboldala arra is figyelmeztet: ne menjünk éhesen vásárolni, mert ilyenkor a kezünket a szemünk és a hasunk vezeti, és sokkal több élelmiszert halmozunk a kosarunkba. A gyöngyösi Nagy Réka arról beszélt portálunknak, hogy nem szeret ételt kidobni.

– Bár kényelmesebb lenne heti egyszer elvégezni a nagybevásárlást, én mégis inkább kétszer megyek boltba hetente. Így sokkal ritkábban szárad rám a zsömle, romlik meg a sajt, a felvágott. Hétköznap a főétkezésemet a munkahelyi étteremben oldom meg. Kis fogyasztású vagyok, nem tudok megenni egy komplett menüt, ezért szoktam magammal vinni dobozt, hogy haza tudjam vinni a maradékot. Mindezek mellett van egy kutyám, így például, ha megszárad a kenyér, az elfogyasztására mindig van önként jelentkező – részletezte Nagy Réka.

A portálunk által megkérdezett háziasszonyok közül a gyöngyösi Szőllősi Ervinné nem szeret ételt kidobni, ezért kerül abból a fagyasztóba is későbbre. A káli Mátrai Ilona az ételmaradékot vagy lefagyasztja, ha arra nem alkalmas, akkor újrahasznosítja. Mint mondta, az ételmaradékok sokaságából lehet újabb étket varázsolni, a háziasszonyi tapasztalatok mellett szakácskönyvek, internetes weboldalak garmadája ad ehhez változatos tippeket.