Ki bolond elseje körül meghalni

A mécsesek lángja már rég kialudt, a temetőket azonban még virágtenger borítja. Ki-ki a maga módján emlékezett meg elhunyt szeretteiről, s gondolt az elmúlásra. Sajátos példája volt az utóbbinak egy Pouly szerzői néven, 114 évvel ezelőtt közreadott „költemény”. 

Hogy a halottak napja miért van elsejére téve/ 
Absolute nincs általam értve./ 
Mikor mindenki a létnek örül;/ 
Ki bolond meghalni elseje körül. 

Jóval korábban, az 1800-as évek végén történt, hogy Gyöngyös polgársága értekezletre gyűlt össze, ahol górcső alá vették a megépítendő helyi érdekű vasút irányát és a várható költségeit. Az akkori­ elképzelés igazán szép volt… 

Az újság hasábjain megjelent: „E szerint a vasutvonal érintené Benét, a mivel az a czél volna elérve, hogy e páratlan szépségü hely a közönség által könnyebben hozzáférhetővé tétetnék, s hogy továbbá a városnak itt fekvő, mintegy 4000 hold erdeje és számos kőbányája könnyebben értékesitettnék. Érintené ezenkivül a vasutvonal Solymost, Tarjánt, Patát és Szurdok-Püspöki által aztán Gyöngyös a rutkai vasutvonallal fog összeköttetésbe hozatni. E vasutvonal kiépitése a számitások szerint egy millió forintot igényel, 10 százaléknyi költség megtérülne az államnak posta- és távirdadij czimen engedélyezendő hozzájárulása folytán. Igy tehát a városra, a megyére s a vasutvonal által érintett érdekeltségre mindössze 200.000 frt. látszik jutni. E 200.000 forintból magát a várost körülbelül 100 ezer forint terhelné, melyet a többnyire városi képviselő polgárok készséggel fognak elvállalni. 

Hatvanban viszont az állatorvosi javadalmazásról vitáztak a közügyek iránt érdeklődők, miután Odray Celesztin prépost a képviselőtestületi határozatban felfedezett, s megfellebbezett egy hibát. 

Az újságban megjelent: Közügyet még nem kezeltek Hatvanban oly hiányával a tárgyilagosságnak, mint a rendszeresített állatorvosi állás dolgában. Ebben az ügyben a város közgyűlése hozott határozatot. Abban meg is nyugodott Hatvan város polgársága, s a vármegye is, hová ezen ügy jóváhagyás végett került, Ezt követően azonban előállt Odray Celesztin prépost és felfedezett a határozatban egy nagy hibát, hogy kevés az állatorvosi 1400 K javadalmazás. Sokkal többet akar a várossal fizettetni, mert fél, hogy nem lesz ezért a pénzért pályázó. „Ez alapon aztán – mint a hetilap írja - megfellebbezte a határozatot. Eme indoklással szemben mi kezességet vállalunk, hogy 1400 K javadalmazásért a Hatvanban fennálló sajátságos viszonyok mellett gyenge mellékjövedelem reményében is 10 pályázó jelentkezni fog, mert hisz Pásztó járási község csak 800 K-t fizet az állatorvosnak és két évvel ezelőtt hirdetett pályázatban is négyen vettek részt. Ez a felebbezés különben még a város érdekeivel is ellenkezik, mert közpénztárunkat kivánja megterhelni, ez okból is elutasitandó”. 

Az egriek idegeit viszont egy „ambicziózus bicziklis” borzolgatta, miután ez a fiatal úriember a legkevésbé sem tartja tiszteletben a járókelők biztonságát, s a zaj nélkül haladó kerékpárjával a legnépesebb helyeken, így például a vasút tájékán rémisztgeti a sétálókat. Erről egy panaszos levelet küldtek a helybeli lapnak. 
Az újságban ez volt olvasható: „Tek. Szerkesztőség. Tisztelettel kérdem, hogy meg van-e az engedve a rendőrség részéről, hogy a bicziklisták a hatvani-út gyalogjáróján a járkáló közönséget kényük-kedvük szerint szétugraszthatják­. Mert egy ilyen eset történt folyó hó 18-án este 9 órakor, mikor egy bicziklis úr a kedélyesen járkáló ­közönséget »pneumaticus ­angol bicziklijével« szétugrasztotta, mert azok csak a közelében láthatták meg a biczikliző úriember alakját, ki a ­csengetést is, mely figyelmeztetésül szolgálna, csak a ­legutolsó pillanatban használta. Nagyon kívánatos lenne ha a rendőrség a jövőben ­elejét vágná az ilyen ­túlhajtott sportszenvedélyeknek­.” 

Tallózta: Szilvás István