Az űrről is szó van az egri oktatási konferencián

Megkezdődött Egerben a 26. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia. A plenáris előadásokon és a több mint egy tucatnyi szekcióban 175 előadó mutatja be, milyen a magyar oktatás helyzete és a jövőképe, valamint jó gyakorlatai. Az eseményhez kiállítás is kapcsolódik negyvennél is több kiállítóval.

A megnyitón dr. Polonkai Mária, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke ismertette a fő témákat: az űrkutatást, hiszen a 21. században nő az űrszektor jelentősége, a mesterséges intelligenciát, ami a következő években mindennapjaink részévé válik, illetve azt, hogy 25 éve van az oktatási jogoknak biztosa. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy a magyarságot a kultúrával lehet összefogni, de törekedne Farkas Bertalan űrhajós iskolai tapasztalatairól számolt be, illetve szorgalmazta, hogy a tananyagba kerüljön be egy űrrel foglalkozó tantárgy, hiszen a 21. században az emberiség a Holdat, a Marsot célozza meg.

Annyira nem rossz a magyar PISA-felmérés

Csépe Valéria kutatóprofesszor Oktatási irányok, hol tart a világ címmel európai kitekintést adott. Kifejtette, a jó példákat nem lehet egy az egyben átvenni, minden oktatási rendszernek megvan a maga evolúciója. Az itthon példaként felhozott ázsiai (és finn) csúcsrendszerek eltérő kultúrán alapulnak, a gyerekek rengeteget tanulnak. Elmondta, a finneknek 17 százalék esélyük van bejutni a legjobb egyetemekre.

Csépe Valéria vázolta a lehetséges utakat is, így első az elkötelezettség, a teljesítmény és a jóllét a tanároknak, szülőknek és gyerekeknek. A tanulónak kell lennie a középpontban, érthető integrált stratégiákra van szükség, teljes iskolai koncepciót kell felállítani együttműködőkkel, partnerekkel. Képezni kell az igazgatókat, pedagógusokat, csökkenteni kell az iskolaelhagyást, ezen kívül adatokat kell gyűjteni és azokra támaszkodva kell döntéseket hozni.

Ismertette néhány ország oktatási rendszerét is az óvodától az egyetemig, hogy egy-egy intézményben hány évet töltenek a gyerekek és mennyire átjárhatók az egyes iskolatípusok. Az OECD felmérése szerint mindenhol túlterheltek a gyerekek, ajánlásuk szerint 21. századi tudás kell, folyamatosan képzett pedagógusokkal. Kellenek tantervek, de nem le kell adni az anyagot, át kell vinni a tudást, meg kell értetni a gyerekkel a dolgokat.

Az elég jó tantervekben egyensúlyban vannak az ismeretek és a készségek, koherensek, vertikálisan is illeszkednek, megjelenik az integráció a tantárgyak közt, rugalmasak, fókusztartók, relevánsak.

Szót ejtett a PISA mérésekről, amelyben Magyarország nem került a legjobbak közé, de csupán 4 tizedpont választotta el attól, s mindenhol romlottak a felmérési eredmények, így nem tartja tragikusnak azt. Szerinte szükség van a digitális írástudásra, a különleges bánásmódra, a pedagógus képzés, diplomafrissítés erősítésére, az átjárhatóságra és az evolúcióra a magyar oktatási rendszer megújításában.

Csökkenő gyerekszámra kell felkészülni

Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára helyzetképet vázolt és a köznevelés területén tervezett változásokról tartott előadást. Mint mondta, 13 év alatt kétszázezerrel csökkent a tanulók száma, míg az elmúlt években 90 ezer fős évfolyamok voltak, ez 2023-ban 85 ezerre zuhant. A születésszámok drasztikus zuhanása miatt a jövőben 5-20 százalékos csökkenéssel kell számolni. Szerinte a pedagógusok száma 6500-zal csökkent ez idő alatt (163,5 ezer), évente négyezren mennek nyugdíjba. 2023–ról 2024-re háromezerrel több pedagógus lett a rendszerben, ami a béremelésnek köszönhető. Az egyetemre és azon belül a pedagógus szakokra jelentkezők száma a felvételi változásoknak megfelelően hol emelkedett, hol csökkent, az utóbbi időben gyarapodott és a felsőoktatásban pedagógusképzésben tanuló hallgatók aránya is nőtt. Ugyanakkor az új belépők száma az oktatási intézményekben 4000 körül volt 2014-ben és 2023-ban is, közötte volt a fele is. Ismertette, a kiadott pedagógus diplomák (de nem a diplomát szerzők) száma évente átlagban 8-10 ezer volt, 2024-ben 8214, míg évente 4000 pedagógus ment nyugdíjba.

Maruzsa Zoltán beszélt a pedagógus béremelésekről, 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékár kell emelkedniük (majd 2030-ig azzal együtt emelkedniük) a pedagógus átlagbérének, most a 72,2 százalékánál tartanak. Vázolt hat stratégiai feladatot az oktatásban: a munkaerő megtartását és vonzását, a teljesítményalapú bérezést, az esélyteremtésben dolgozók fizetésének növelését, a pedagógus továbbképzési rendszer átalakítását, az igazgatók képzését és az oktatás digitalizálását.

Szakképzésbe terelnék a többséget

Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a tanárképzés átalakításáról, a felsőoktatásról, a szakképzésről és az innovációról beszélt. Előbb a szakképzést hozta szóba, amelynek átalakítása szerinte jó eredményeket hozott, nő a jelentkezések száma és nőtt az onnan a felsőoktatásban továbbtanulóké. Cél, hogy 2030-ra tízből hét gyerek szakképzésben tanuljon, harmaduk pedig a felsőoktatásba menjen onnan tovább. Ő is megemlítette, hogy várható béremelés a szakképzésben oktatók körében is. Szót ejtett az iskolaelhagyás csökkenéséről, a hátrányos helyzetűek lemorzsolódásának csökkenéséről.

A felsőoktatásban szerinte az átalakítás, modellváltás jó eredményeket hozott, kedvező rangsorokról, publikációs mennyiségről beszélt, s arról, hogy idén százezernél több hallgatót vettek föl az intézmények. Javult a kiemelt (mérnök, természettudomány, pedagógus, agrár, orvos) képzéseken tanulók száma. A hallgatók fele már vidéki intézményekben tanul.

Dr. Varga-Bajusz Veronika a pedagógusképzésről elmondta, 2022-ben készült felmérés alapján kezdenek annak megújításába, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem közös pilot programot indított el ettől az évtől kezdve. Ennek lényege egyebek között a több gyakorlat, a közoktatásban dolgozók bevonása a pedagógusképzésbe, a NAT-nak való megfelelés.

Pilot projekt az EKKÉ-vel

Kalóné Szűcs Erzsébet, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatási főigazgatója erről is beszámolt saját előadásában felsorolta, az utóbbi 26 évben hányszor alakult át a felsőoktatás és a pedagógusképzés. Ismertette saját modelljüket, a Pedagógusképző Központot. Kiemelte az egyetem partnerintézményi hálózatának bővítését. Átdolgozták a képzési és kimeneti követelmények átalakítását, a tantervi hálót és tárgyleírások módosítását, a szaktudományos képzés újítását, a pedagógus kompetenciák fejlesztését, a gyakorlat arányának növelését, a köznevelésben dolgozók hallgatói képzésbe való bevonását, a térségi szerepvállalást. Ismertette az osztatlan tanárszakok képzésének átstrukturálását, azt, hogy már az első félévtől kint vannak az iskolában a hallgatók. A gyakorló és partneriskolákon túl észak-magyarországi és dunántúli iskolák is együttműködnek az EKKÉ-vel. A programban résztvevő mentorokat felkészítik tanfolyamokon és saját oktatóikat is átképzik.