Pazar libaétkek és finom újborok kerültek a terítékre

Különleges gasztronómiai élménynek lehetettek részesei azok, akik részt vettek az Egri Bikavér Borlovagrend Márton-napi rendezvényén hétfőn a Juhász Testvérek Pincészetében.  A szervezők nevében Mikuska Péter, az Egri Bikavér Borlovagrend társelnöke köszöntőjében elmondta: több mint 10 éves múltra tekint vissza a Márton-napi megemlékezésük, melynek célja a püspök személye köré szerveződött hagyományok minél szélesebb körű megismertetése. 

– Szerencsére az a tapasztalat, hogy egyre több fiatal érdeklődik e nap hagyományai iránt, megemlékezéseik színvonalát pedig korábban is számos borkultúrában, irodalomban, idegenforgalomban jártas szaktekintély növelte. Minden rendezvény létrejöttét az Egri Borbarát Hölgyek segítették –fogalmazott.

Cs. Varga István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának habilitált nyugalmazott professzora, József Attila-díjas irodalomtörténész az ünnep névadójának, Szent Márton püspök életét elevenítette fel egy színvonalas előadásban. 

Kiemelte: Szent Márton kivételes katonaszent. Krisztus katonája, a lovagkor példaképe, trubadúrok eszményképe, hazánk, Franciaország, Európa patrónusa. Hispánia és Gallia legendáriumaiban Pannonia Sicca szülöttét szkíta-hun-királyi sarjként tisztelik. 

Márton napjával kapcsolatban kifejtette: jellel áldott kivételes nap, az ikon-teológia szerint Krisztusra mutató jel. Az irodalomtörténész szerint a  régiek tudták, minden szimbólumnak, névnek, cselekedetnek jelképes üzenete is van.

 – Márton-jellel áldott napja alkalmával, újulás, a testi lelki gazdagodás ünnepi közös élményben történik a borlovagok összefogásával a Juhász Testvérek Pincéjében – hangsúlyozta Cs. Varga István. 

A Márton-napi hagyományokkal, népszokásokkal kapcsolatban elmondta: a gazdasági év zárása volt ekkor, a munkaszerződések lejártának napja. A mesterek vacsorát adtak a legényeknek, a gazdák a pásztoroknak. Az advent előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúdevés volt. Megkóstolták az új bort is, mert ennek Márton a „bírája”. 

– Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Időjóslás is fűződik a naphoz: „Márton olykor fehér lovon jár” - tehát felkészülhetünk a havazásra - magyarázta az irodalomtörténész, aki további népi bölcsességet is felsorolt: „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.”, vagy „ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél…”. 

Hozzátette: az újbornak Szent Márton a bírája, mert november közepére változik borrá a must, ekkor mutatkozott meg a gazda egész évi munkájának eredménye. A vincellérek szívesen dicsekedtek, örömmel koccintottak Márton poharával, mert úgy tartották, Szent Márton borával több erőt töltenek magukba.

A Márton-napi megemlékezésen olyan fogásokat kóstolhattak végig a résztvevők, mint a libamáj pate blinivel, lilahagyma lekvárral, ludkása libaszárnytővel, kerti zöldekkel, konfitált libacomb hagymás tört burgonyával, pezsgős káposztával, flambírozott körtével. Desszertnek  lúdláb tortát chilis-gyömbéres chutney-val szolgáltak fel.  A fogások között 11 finom nedűt ízlelhettek meg a vendégek, amelyek között volt pezsgő, Syrah Rosé, Merlot, Leányka és Olaszrizling.