A magyar népzene önkéntes követe az Egri Csillagok énekkar vezetője

Ha a múltról beszélünk, akkor az emlékezés két nagy vonulatán mehetünk végig. Adott – esetünkben – a művészet-, zenetörténészek által feltárt és dokumentált visszatekintés, s a népi hagyományok, melyeket a generációk tudásának átadásával átörökített énekek, zenék jelentik. A népzene épp a decentralizáltsága okán nyújthat folyamatosan újat az azzal foglalkozók számára. Nem véletlen, hogy a népi gyökerekhez való visszafordulás felbukkan a klasszikus zenében, a blues, jazz, rock, vagy pop műfajoknál is. Egyértelműen megtermékenyítő, katalizáló hatása van a népzenének, amely egy népcsoport egyik legősibb történeti megnyilvánulása is egyben.

F. Molnár Gabriella a magyar népzene elkötelezett híve. Szüleitől erdélyi, matyó és palóc népdalokat örökölve, már kisgyerekként imádott énekelni. Még emlékszik a hagyományokat tisztelő Egerre, mikor az asszonyok népviseletben is jártak, mikor még nem zavarta a szomszédot az állatok szaga, s a közös mezőgazdasági munkák idején mindig felcsendültek a régi népdalok.

Talán édesanyja elveszett álmát szerette volna beteljesíteni, mikor bejelentette, hogy színésznő akar lenni. A szülői gondolatok nem egyeztek ezzel, mondták is neki: „Fiam, tanulj becsületes szakmát, mert az éneklésből nem fogsz megélni!”. Persze, akit ennyire megérint a zene, azt attól nem tudják eltántorítani a gazdasági tanulmányai sem.

Gabriella a család 1983-as Pásztóra költözésekor lépett magasabb szintre a zene világában. A helyi művelődési házat vezető férjének az intézmény mellett biztosítottak szolgálati lakást, így hétről hétre fültanúja volt a nyugdíjasklub próbáinak. Az igazán ízes tájszólással énekelt népdalok annyira magával ragadták, hogy bekéredzkedett a próbájukra. A ház egyik dolgozója hívta fel a figyelmét arra, hogy a településen él és dolgozik Rajecky Benjamin, a neves zenetudós, népzenekutató.

Béni bácsi igen segítőkészen és barátsággal fogadta. Ő hűen megfogadta tanácsait, tanításait. Biztatására kezdett el népdalokat rögzíteni magnószalagra, keresve azt, amibe addig talán még nem botlottak bele a kutatók. A sok munkának meglett az eredménye, olyan névnapköszöntő dalt tudott lejátszani Béni bácsinak, amit ő nem ismert. Megalapította a pásztói Rozmaring Népdalkört, névadója lett a Muzsla tánccsoportnak.

Jó hallásának köszönhetően gyorsan tanulja a népdalokat, s amit megtanult, azt énekkarvezetőként igyekezett átadni a többieknek. Mosolyogva mondja, hogy talán ő az egyetlen, aki hallás után tanítja dalokra a csoportjait, akikkel egymás után nyerték el az elismeréseket.

Az ő nevéhez kötődik a Szurdokpüspökiben 1991-ben megrendezett Rajecky Benjámin népművészeti tábor megszervezése, de több egri palóc hagyományokat ápoló esemény megteremtése is.

Az 1990-es évek elejétől újra Egerben lakik a család, s felkérésre átvette az Egri Csillagok népdalkör vezetését. Büszke arra, hogy sorra szerzik meg a minősítéseket, de számára a KÓTA díja a legkedvesebb.

Népdalok lemeze szőlőről, borról

Sikeres pályaúttal a háta mögött mégis kissé szomorú mostanság, mert véleménye szerint Egerben lassan háttérbe szorul a népzene. Persze, ez összetett kérdés, hiszen változnak az idők, a fiatalokat is egyre nehezebb ezen a téren megszólítani, de mégsem kellene teljesen száműzni a népdalokat az ünnepségekről. Mint mondja, még a szépasszony-völgyi fogadókban is főképpen műdalokat játszik a kevés megmaradt zenekar, pedig a megye bővelkedik saját dallamokban.

Ezért is jelentették meg ebben az esztendőben az elsősorban szőlőhöz és borhoz kapcsolódó környékbeli népdalokat tartalmazó lemezüket.