Humoros rajzaival próbálja elfeledtetni a járványt az egri grafikus

A karikaturista igazi nagy varázsló, aki találó rajzaival rendre el tudja érni, hogy jóízűen vagy fanyarul nevessünk azon, amin egyébként sírnunk kellene. Ilyen poéngrafikus a megyeszékhelyen élő Diós Magda, aki úgy döntött, hogy az egyik internetes közösségi oldalon megosztott karikatúrával fakaszt mosolyt a vészterhes időket élő embertársai arcára.

– Valamennyiünkre nézve tragikus ez a helyzet. Ezért, akinek valamilyen Isten adta tehetsége van, annak kötelessége csatlakozni ahhoz a mérhetetlen tiszteletet érdemlő csapathoz, amelynek tagjai a létünk, az egészségünk megóvásáért dolgoznak. Én a rajzaimmal próbálom meg egy-egy pillanatra elfeledtetni azt, hogy mi is zajlik körülöttünk – mondta az ismert művész, aki az 1700-as évek közepén élt francia író, moralista, Chamfort szavaival vallja: „Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.”

– Nagy túlélő vagyok, engem az életem minden tragikus eseményén átsegített az, hogy mindent kirajzolok magamból. Ez a képességem adott lehetőséget arra is, hogy karikaturista lehessek – jegyezte meg.

Ezt példázza az egyik régebbi alkotása: ül az APEH lépcsőjén egy gondterhelt férfi, akinek a földre tett kalapjába a magasból pottyantja bele „adományát” az arra szálló madár. S a rajz szövege: „A természetbeni juttatás is adóköteles.”

– A saját kínom szülte ezt a karikatúrát – említette meg a hajdan népszerű hazai vicclap, a Lúdas Matyi hasábjain is megjelent rajzról. – Egyszer megbízást kaptam egy könyv illusztrálására, de mire a kötet megjelent, addigra csődbe ment a kiadó. Fizetség gyanánt küldtek belőle vagy ötszáz példányt, hogy ha eladom, akkor kijön belőle a honorárium. Csak azt nem mondták el, hogy ez a természetbeni juttatás is adóköteles, amit aztán be is hajtottak rajtam.

Az említett rajz – néhány hasonló kreációval együtt – annak idején eljutott egy debreceni tárlatra, ahol úgy értékelték, hogy ezek az alkotások olyan poéngrafikák, amelyek sohasem hazudnak, mert emberien tiszták. S olyan alkotói szellemiségről tanúskodnak, amelyet a hétköznapi történések iránti fogékonyság és a sajátosan egyedi látásmód jellemez. Ez a biztatás adott aztán lendületet ahhoz, hogy az „alkalom szülte” karikaturista különböző pályázatok, versenyek révén nevet szerezzen magának itthon és külföldön egyaránt.

Valójában nem erre készült. Miután befejezte a művészeti tanulmányait, a grafikusok nem mindig gondtalan életét élte: betűkártyákat készített kisiskolásoknak, ifjúsági és mesekönyveket illusztrált. Rajzai által korosztályok ismerték meg a János vitéz, a Toldi, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok vagy a Kis herceg hőseit. Aztán – az említett csőddel végződött megbízatást követően – belecsöppent a karikatúra világába. Végül is ennek köszönhetjük, hogy olyan rajzok születtek, mint például az, amelyiken a Dobó-szobor előtt álldogáló turisták véleményét idézi, ami szerint „Egeré a világ legrégebbi őrző-védő kft.-je...”

Most pedig itt vannak a legújabbak, amelyek a fenyegető koronavírus-járványhoz kötődnek: az üzletek kifosztásához, a bezártság szülte kényszertevékenységhez, az emberek egymáshoz való sajátos viszonyához. Ami halálosan komoly, vagy éppenséggel nevetségesen visszás helyzeteket szül.

A volt Lúdas Matyitól a Bécsi Naplóig

Diós Magda alkotásaival legutóbb a Humormorzsák című egri kiállításon ismerkedhettek meg az érdeklődők. Más témájú, igényes rajzait korábban kiállították a Párizsi Magyar Intézetben és szerepeltek számos művészeti fesztiválon is. Karikatúrái helyet kaptak a Lúdas Matyi című egykori vicclapban, manapság pedig a határon túli magyarság körében terjesztett Bécsi Naplóban tűnnek fel. A műfaj iránt elkötelezett kollégáival a neves karikaturista, Sajdik Ferenc emlékére rendeznek kiállítást a fővárosban, ezt a kollekciót később szeretnék bemutatni a humorkedvelő egri közönségnek is.