2020.10.04. 15:15
Újjászületést álmodott kőbe Kállósemjénben az egri művész
Rostás Bea Piros szobrászművész mellett több külföldi művész alkotott a II. Kállósemjéni Nemzetközi Szobrásztáborban.
Külföldi művészek faragtok szobrot Kállósemjénben
Fotó: Rostás Bea Piros
Európa több pontjáról érkeztek szobrászművészek abba a nemzetközi szobrásztáborba, melyet idén ősszel már másodszor rendeztek meg Kállósemjénben. Az alkotók között ott volt az egri Rostás Bea Piros is, aki szlovák, spanyol, kárpátaljai, szerb és magyar szobrászokkal dolgozhatott együtt.
– Matl Péter, a kárpátaljai magyarság kiemelkedő szobrásza – akit sokan a Kárpát-haza őrei közt említenek – művészetével képviseli a magyar értékeket, és történelmünk olyan meghatározó eseményeiről készített szobrot, mint a vereckei honfoglalás – számolt be élményeiről az egri szobrászművész.
– Legfrissebb alkotása a kilencméteres centenáriumi turulszobor Sátoraljaújhelyen. Fia, Matl Árpád szintén alkotói hajlamokkal rendelkezik: együtt hozták létre 2014-ben a Pro Arte-Munkács civil szervezetet, mely a tábor egyik szervezője. Árpád nemcsak asszisztensként és szobrászsegédként segíti édesapját, de belevágott önmaga művészi megvalósításába is, és reméljük, hogy követi apja nyomdokait alkotóként is – osztotta meg velünk.
Rostás Bea Piros hozzátette, hogy a misszióként megélt művészeti kezdeményezésük, hogy létrehozzanak egy szoborutat a visegrádi négyek között óriási sikerrel halad előre, megközelítőleg hatvan köztéri szobrot állítottak magyar ajkú kárpátaljai településeken és átnyúltak magyar határon is. A Kárpátaljai Szoborút összefog huszonöt kárpátaljai községet, a Lemberg megyei Szkole városában folytatódik, de hét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen is szobrok várják az odalátogatókat. Nemcsak Európából, de Indiából, Iránból és számos távoli országból származó művész is alkotott.
– A meghívásnak számomra óriási jelentősége volt, mivel a több mint hatvan külföldi tábor után, először végre Magyarországon is részt vehettem köves szimpóziumon. Mivel hazámban van talán a legkevesebb köztéri szobrom, így ez a lehetőség kihagyhatatlan volt. Tavaly Kárpátalján faragtunk a Matl testvérekkel – ahogy én hívom őket, mert szinte összenőttek munka közben, és egymást kiegészítve szinte csodát hoznak létre.
Az idei alkotótábor témája a család volt, amire minden szobrász saját stílusával és gondolatával reagált. A süttői mészkőből készült szobrokat Kállósemjénben hoztuk létre két hét alatt, Belicza László polgármester szervezésével és a helyiek befogadó és segítőkész vendégszeretetével. Egy régi rehabilitációs központ kertjében dolgoztunk. A csodálatos természeti környezet jó hatással volt a művészekre is, hiszen ahogy ez az év az emberiséget, így a folyton háttérben lévő, ritkán támogatott képzőművészeket is megpróbáltatások elé állította, akik szintén a túlélésért küzdenek. Szerb kollégánk nem jutott át a határon, szinte csodának számít, hogy a magyar külügyminisztériumból támogató szándékú emberek segítették végül a szobor szerbiai létrehozását, és későbbi helyszínre szállítását – mondta.
Rostás Bea Piros saját alkotásáról is beszámolt. – A süttői mészkőből készült Újjászületés című szobrom egy olyan leegyszerűsített női torzó, amely szinte ruhaként vedli le addigi életét és testét, befogadva egy új emberi életet. Tehát a fogantatás pillanata, ami a nő addigi életének áldozatával, majd újjászületésével jár. A szimbolikus gyerekfigura nem fejjel kifelé érkezik, hanem fordítva. Ez jelzi az irányt, tehát az anyaméhbe befogadást. A női testnek nincs feje, mert ez a természetes folyamat túlmutat a materiális világon, fogantatás, szülés és születés, egy transzállapot megélése. Ez a szülőföldemen készült mű a több mint félszáz nemzetközi monumentális szobrom közül az első olyan alkotásom, ami az anya és gyermek lelke közti spirituális kötődést ábrázolja. Bízom benne, hogy szülővárosom, Eger is ráébred arra, hogy miután gyermekeit felnevelte, lehetőséget kell adjon az életre is nekik – tette hozzá.
Bevallása szerint bizakodóan néz a jövőbe, várva, hogy további alkotások is készülhessenek hazai műtermekben, és továbbadhassák tudásukat a tanítványoknak.
– Terveink vannak még ebben a városban, bőven van még itt park, a történelem jelen eseményeiről kell, hogy maradjon lenyomat, szobor, festmény a jövő nemzedékeinek. Következő projektem az összetört Evliya Celebi szobrának egy nagyobb, monumentálisabb változatban való megalkotása, illetve a 2022-es pekingi téli paralimpia és olimpiai játékok helyszínére kértek, hogy tervezzek köztéri szobrot, ami több zsűrizés által kerülhet majd kiválasztásra. Legközelebb az egriek az Utcazenész Fesztiválon láthatnak majd engem és a férjemet élőben festeni október elején – emelte ki.