Szenzációs felfedezésekkel szolgált az abasári templom feltárása

Idén több mint hatszáz négyzetméter új ásatási terület megnyitásával folytatódott a munka. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, az ásatás vezetője arról számolt be portálunknak, hogy az esztendő első nagy eredménye a feltárás alatt lévő templom életkorának pontosítása volt. Azt korábban is tudták, hogy két lépcsőben építették. A XI. században emelt rész a tatárjárás idején feltehetően elpusztult. Az átépítés azonban nem az 1400-as években történt, ahogyan eddig gondolták, hanem jóval korábban, a XIII. században. Aba Amadé életében a család kellő pénzügyi lehetőséggel bírt ahhoz, hogy az alapjaitól újjáemelje az épületet.

– Az igazi szenzáció a templom mérete – emelte ki Makoldi Miklós. – Már látszik ugyanis, hogy az 1200-as években a korábbi duplájára bővítették. A hossza eléri a 45 métert, a jelenlegi kutatási területen még nem értük el a déli, illetve a nyugati végfalát. Mint kiderült, a szentély maga nyolcszor tizenhat méteres alapterületű, ehhez jön a harminc méter hosszú hajó. Azt még nem tudjuk, tornya volt-e a templomnak, de ha igen, ez tovább növeli a kiterjedését. Ezenkívül a hozzá tartozó kolostor egy-két helyisége is körvonalazódik. A templom méretét ismerve egy legalább ötvenszer ötven méteres kolostorszárnyra számíthatunk északi irányban. Kibontakozóban van az az utca is, amely a belső udvarról kivezetett a keresztelő kápolnaként használt körtemplomhoz. Sajnos, ezen épületek egy része a művelődési ház és a közút alatt átnyúlik lakott ingatlanok alá is. Az 1960-as években épült kultúrház különösen rossz helyen van régészeti szempontból. Biztosan kijelenthető, hogy a teljes feltáráshoz hosszú távú településrendezési tervre lesz szükség – hangsúlyozta az ásatás vezetője.

Nagyon izgalmas az a dupla sírfedeles sírkő a szentély középvonalában, amelynek a feltárása ottjártunkkor éppen zajlott. Makoldi Miklós szerint nem sírhely található alatta.

– A kövek befejezetlen állapotban vannak, nincs rajtuk körfelirat az elhunyt nevével, sem címerpajzs, sisak és madár. Vélhetően vagy osszáriumot, azaz kiürített sírokból származó csontok gyűjtőhelyét, vagy egy altemplom lejáratát fedi, ami hamarosan újabb kutatás színhelye lesz – bizakodott az igazgató.

Az abasáriak által lila házként ismert ingatlan bontása után megtörténhet a korai rotunda, a körtemplom feltárása, de Makoldi Miklós szerint Aba Sámuel sírját nem ott kell keresni. Ha ott nyugodna a király, akkor azt újították volna fel annak idején. Az uralkodó földi maradványai az átépített, ötször nagyobb főtemplomban keresendők.

A teljes feltáráshoz szükséges településrendezéssel kapcsolatban Kazsu Attila, Abasár polgármestere elmondta, a község érdeke a minden részletre kiterjedő régészeti munka.

– A művelődési ház, illetve a lakott ingatlanok ásatási területté tétele meghaladja a falu lehetőségeit, ehhez kormányzati segítség kell. Mi teljes mellszélességgel a kutatás mellett vagyunk – jelentette ki a polgármester.

A leletek átírhatják népünk eredetét

Makoldi Miklós már a feltárás tavalyi megkezdésekor elmondta, hogy Abasár a honfoglalás óta nemzetségfői, később királyi központ volt. Történeti források számolnak be arról, hogy Aba Sámuelt itt helyezték örök nyugalomra. A királyt Feldebrőnél ölték meg, de pár év múlva átszállították földi maradványait az általa alapított Sár monostorába, amely egyértelműen Abasárral azonosítható. Nincs adat arra, hogy a sírját később kifosztották volna, tehát megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Ez több szempontból is izgalmas, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk.