Az egri szakember nagyon hálás volt, hogy az év könyvtárosának választották

– Hogyan fogadta a megtisztelő díjat? 
– Jólesett, és hálás voltam, hogy annyi remek kolléga közül rám esett a választás. Egyszerre okozott meglepetést és derültséget, amikor igazgató asszony felolvasta a nevemet az átadón, ugyanis a Minőségi Irányítási Tanács tagjaként korábban én kaptam a feladatot, hogy szerezzek be a könyvtár számára egy olyan szobrot, amely méltó módon szimbolizálja a vándordíj szellemiségét. 

– Miért döntött úgy, hogy ezt a hivatást választja? 
– Kacskaringós út vezetett el idáig. A könyvek és a zene mindig fontos szerepet játszott az életemben. Középiskolában eldöntöttem, hogy Egerben szeretnék tanulni, s végül magyar-ének szakra jelentkeztem. A főiskola elvégzése után fél évet tanítottam, s még színházi öltöztető és kellékes is voltam. Már épp egy ingatlanközvetítő tanfolyamot kezdtem volna el, amikor kaptam egy telefonhívást, hogy szeretnék-e zenei könyvtáros lenni. Az intézmény zenei gyűjteménye nagyon népszerű volt. Aztán a technológiai változások minket is elértek, s 2007-ben már úgy éreztem, izgalmasabb kihívásokra van szükségem. Így kerültem a gyermekkönyvtárba, ahová tizenöt év után is mindennap örömmel jövök be. 

– Luzsi Margótól vette át a gyermekkönyvtár vezetését. Milyen érzés az általa megalkotott szellemiségben dolgozni? 
– Margó negyven év alatt egy sokszínű családi könyvtárat hozott létre, amely valódi közösségi színtérként működik, s középpontjában a gyerekek és a mesélés állnak. Munkámban ezt az irányt szeretném továbbvinni. Fontosnak tartom a fejből történő mesemondást, mert úgy vélem, a népmese ugyanolyan létfontosságú egy kisgyermek számára, mint az étel vagy az ital. Azt gondolom, jó úton járunk a szellemiség megőrzésében és annak átörökítésében is. 

– Mit szeret legjobban a munkájában? 
– A változatosságot. Egyebek között foglalkozásokat tartok óvodai és iskolai csoportoknak, programokat szervezek, könyveket rendelek, anyagokat gyűjtök gyerekfoglalkozásokhoz, szakmai előadásra készülök. Nagyon kedves számomra a parkkönyvtár is. Az az ötletem támadt 2009-ben, hogy mi lenne, ha heti két alkalommal kitelepülnénk a nyári vakáció idején az Érsekkertbe, s ott népszerűsítenénk az olvasást. Ez remekül bevált, s hála a városvezetés támogatásának és a kollégáim segítségének, idén is várjuk az érdeklődőket az árnyas fák alatt. 

– Kiemelték a Kokas-pedagógiai módszerrel kapcsolatos munkáját is. Miről szól ez, s hogyan alkalmazzák? 
– Örömmel tölt el, hogy sikerült beemelnem a munkámba a Kokas-pedagógiát. Fontosnak tartom az ehhez tartozó filozófia átvételét, miszerint ne lehajoljunk a gyerekekhez, hanem telepedjünk le közéjük, hogy partnerként együtt alkothassunk velük. A módszer lényege, hogy a komolyzene befogadása a gyermekek esetében a mozgás és az alkotó cselekvés által indítható el igazán. Középpontjában a fantázia szabad szárnyalásának, az önkifejezésnek, az egyén és közösség harmóniára törekvésének ösztönzése áll. Itt nem az eredmény, hanem az út, a megélt élmények a meg­határozók. 

– A gyermekkönyvtár országosan egyedülálló silent book, azaz szöveg nélküli könyvgyűjteménye az ön állománygyarapítási munkájának köszönhető. Miért érdekesek e kötetek? 
– A szöveg nélküli könyvekben a narráció kizárólagos eszköze a vizualitás, ami azt jelenti, hogy alkotója kizárólag illusztrációkkal mesél el számunkra egy történetet, s így közvetít értékes mondanivalókat. A képtörténetek mesélése közben fejlődik a gyerekek gondolkodása, elemzőkészsége, általa képesek lesznek önállóan véleményt alkotni, különböző nézőpontokat meghallgatni és elfogadni. Megtanulnak improvizálni, s szókincsük gazdagodása mellett a fantáziájuk is színesebb lesz. Jelenleg már csaknem 150 silent book kölcsönözhető gyűjteményünkből. 

– Gyakran megfordulnak a gyerekkönyvtárban ebek is. Mit lehet tudni az Olvass a kutyának! programról? 
– Az állattal asszisztált foglalkozások bevezetésének ötletét külföldi példákból merítettem. Vannak olyan gyerekek, akik szövegértési, olvasási nehézségekkel küzdenek, s számukra egy kutya hatalmas motiváló tényezőt jelenthet. A Kutyaköztársaság Munkakutya Egyesület négylábú munkatársai 2019 óta hűséges látogatói könyvtárunknak. A csoportos foglalkozásokon beszélgetünk a gyerekekkel a segítő kutyák munkájáról, majd egy állatokhoz kapcsolódó mese is elhangzik. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy hangosan olvassanak a kutyusoknak, miközben persze simogathatják is őket. Azt gondolom, az Olvass a kutyának! kiválóan illeszkedik hosszú távú célkitűzéseinkhez, miszerint könyvtárunk elkötelezett a gyermekek olvasóvá nevelésében, s mindezt élményekben gazdag programokon keresztül valósítja meg. 
 

Névjegy:
Lakhely: Eger 
Születési hely: Miskolc 
Tanulmányok: 1989 – Ho Si Minh Tanárképző Főiskola – magyar és ének–zene szakos általános iskolai tanár 
2005 – ELTE Tanárképző Főiskolai Kar – informatikus könyvtáros 
2021 – Károli Gáspár Református Egyetem – gyermek és ifjúsági irodalmi szakember 
Hobbi: olvasás, varrás, utazás és a zene 
Munkahely: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyerekkönyvtár csoportvezetője 
Elismerések: Bródy-vándordíj