2022.10.09. 13:48
A kritikusok lehúzták az Egri csillagokat, de a nézők szerették: érdemes újra megnézni
Keveset vártam, de azt sem hozta a film, nagyjából így fogalmazott egy fanyalgó kritikus az Egri csillagok film bemutatója után 1968 utolsó napjaiban. A nézőket azonban nem érdekelte a nyafogás, több millió mozijegyet váltottak.
Sinkovits Imre Dobó István szerepében
Forrás: Fortepan, felajánló: FŐFOTÓ.
Igaz, már a főszerepelők kiválasztásához is a közönség segítségét kérte a rendező, borítékolható volt a népszerűség. Az egyik legnézettebb magyar filmet kilencmilliónál többen látták. Az egri vár napján, október 17-én idén is arra az eseményre emlékezünk, amikor 1552-ben a törökök eltakarodtak a vár alól. E nap előtt érdemes újra megnézni a Gárdonyi regényből készült, a kort idéző filmet, már persze a néhány éve felújított változatot, mely ezen a linken elérhető.
Ma már meglepő, de a hatvanas évek végén a kritikusok nem voltak túlzottan lelkesek Bornemissza Gergely (Kovács István) és Vicuska (Venczel Vera) filmbeli sztorija láttán. Azt ugyan elismerték, hogy a történelmi kalandfildm látványos. A Magyar Néphadsereg ötezer, török ruhába öltözött kiskatonája rohamozta meg a Pilisborosjenőn kőből, fából és papírból épített egri díszletvárat. Így aztán elhangzott többször is a mondat: - Kedves elvtársak! Imára!
Ferdinandy Géza világbajnok öttusa- és vívóedző igyekezett megtanítani a szereplőket a harcedzett katonáktól elvárható, hiteles mozdulatokra. A kritikusok mégis középszerűnek bélyegezték az alkotást. Legfőbb erényének a látványosságot tartotta az egyik tollforgató, míg más leszögezte: nem más az egész, mint történelmi mese.
- Tény, hogy a mű a magam szerény várakozásait sem teljesíti - így dorgálta meg az alkotókat egy másik újságíró. Képesköny, mesefilm, puszta látványosság - húzták el a szájukat az újságírók. A megyei lap, a Népújság azért visszafogottabb volt ennél.
- A film alkotói szerencsére nem kezelték szentírásként Gárdonyi sorait, a történelmi hűségnek és a nagy írónak kijáró tisztelettel széles körű, alapos felkészüléssel és értő kézzel nyúltak a regényhez. Így lett hibái ellenére is jó film, így lett mai film az Egri csillagok.
A regényt olvasva, a haza sorsáért, két fiatal szerelméért és egy kisfiúért aggódik az ember. Ezt az élményt kapjuk a filmváltozatban is, ahol Gárdonyi mesélőkedvét a rendezői ötletek, a pompázó színek és az operatőr hangulatos képei igyekeznek pótolni. Néhány részlettől eltekintve sikerrel - írta a Heves Megyei Népújság 1969. január 5-én a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagokról.
A nézők viszont jegyet váltottak a moziba, s rászánták magukat az egri kirándulásra, hogy láthassák a várat és a várost is.
A Fortepan fotói a pilisborosjenői forgatás pillanatait idézik fel 1968-ból.