Mágikus csomó óvja: titkokat fürkészhetünk a tarnaszentmáriai templomnál + videó

A tarnaszentmáriai a Kárpát-medence legkülönlegesebb templomai közé tartozik. Így belekerült abba a kötetbe, melyet Németh Zsolt írt ezekről a templomokról és történetükről. A szerző kiemeli: „bár az épület kutatása már másfél évszázada foglalkoztatja a szakembereket, és régészeti vizsgálatok is zajlottak benne, még mindig több a megválaszolásra váró kérdés vele kapcsolatban, mint a tisztázott tény. Ennek oka az, hogy az Árpád-kori templomépítészetben igen ritka vagy éppen egyedi megoldások és díszítőmotívumok sorát találjuk benne.”

Az alapító személye sem tisztázott. Azt értelemszerűen a terület tulajdonosai között kell keresnünk, szögezi le a fizikus szerző. Még a történészek között is vita dúl azonban arról, hogy vajon kik lehettek itt hajdan az urak. „Az kétségtelen, hogy a Tarna völgye és környéke az Árpád-korban az Aba-nemzetség birtokába került, de nem tudni, mikortól, miként azt sem, hogy az ennek előtte királyi tulajdon volt-e vagy az Abák eredeti foglalása. A legkorábbi forrás Anonymus, aki szerint itt a magyarsághoz csatlakozott kabar etnikum foglalt magának területet” – írja Németh Zsolt. A könyvben egyenesen „kaukázusi templomnak” nevezi az építményt.

A görögkatolikus parochus, Szarka János szerint a tarnaszentmáriai templom térrendezése a görög rítusénak felel meg.

A hely kegyuraként azonban Géza fejedelem, illetve öccse, Mihály herceg neve is felmerült, mint lehetőség. Sőt, akad, aki szerint Géza lánya lakta ezt a települést, itt állt az udvarháza.

Különleges jellegzetessége a tarnaszentmáriai Sarlós Boldogasszony-templom külső déli hajója falán látható mágikus csomó, melynek itteni típusát a szakirodalom lánckereszt néven tartja számon. Ezt bajok elhárítására szolgáló jelképnek tartottá a középkorban, vélik egyes kutatók. Németh Zsolt szerint azonban több annál, inkább az emberiség egyik legősibb szimbólumaként tekinthetjük.

Bármit is jelent a mágikus csomó, a nagy bajokat segített elhárítani, hisze a falu máig fennmaradt és érdemes felkeresni a Mária-út állomásaként is.

Az ősi építményt a Szent István Televízió videója segítségével is bebarangolhatjuk virtuálisan.