70 éve kezdődött az egri zeneoktatás sikertörténete

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” 

Kodály Zoltántól kölcsönzött gondolattal nyitotta meg az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola születésnapi estjét Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ igazgatója. Beszédében felidézte: az 1950-es években határozta el az akkori városi tanács, hogy zeneiskolát alapít. Így jött létre 1953-ban a jelenlegi Farkas Ferenc Zeneiskola elődje Állami Zeneiskola néven. 1981-ig a mai épületben, a műemlék Panakoszta-házban működött azt intézmény, ám a ház állapota addigra annyira leromlott, hogy költözniük kellett. Tizenhét esztendőn át tanultak a zeneiskolások a Kossuth Lajos utcán lévő ferences rendház épületében, s a Panakoszta-ház felújítása után, 1998-ban költözött vissza az iskola az eredeti helyszínre. Ekkor vettte fel Farkas Ferenc zeneszerző, Eger díszpolgárának nevét.

Ballagó Zoltán szólt arról is, hogy az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola a Heves vármegye legeredményesebb művészeti oktatási intézménye, hiszen csak az elmúlt tanévben 13 országos, 28 regionális és 13 megyei versenyről hoztak el trófeát, öregbítve ezzel az intézmény hírnevét.

„Az ember sohasem azt veszi észre, amit már elvégzett, csak az lebeg a szeme előtt, amit még tennie kell.” Ezzel a Marie  Curie-től vett gondolattal kezdte ünnepi beszédét Gulyás László, az intézmény igazgatója. 

– 70 év már történelem, mert több emberöltőt foglal magába, sokan már nincsenek közöttünk, azok közül, akik részesei voltak ennek a hetven évnek. Méltán lehetünk büszkék arra,  amit intézményünk pedagógusai és növendékei elértek. Büszkék vagyunk az épületünkre, a szellemiségre, amit az iskolánk teremtett, büszkék vagyunk innovatív programainkra is – tette hozzá Gulyás László.

Szólt arról, hogy számtalan művész ebből az iskolából indult el és mára a Magyar Állami Operaház színpadáig jutott, a Budapesti Fesztiválzenekarban, illetve külföldi, vagy hazai zenekar tagjaként zenei pályán éli az életét, vagy éppen zenepedagógusi hivatást választott. Ők, a ma már művészi pályán lévő egykori növendékek léptek fel hétfőn a Bartakovicsban, ünnepelték alma materüket.

Gulyás László beszélt arról is, hogy öröm számára, hogy a zenei felsőoktatási intézmények számára garanciát jelent, ha a Farkas Ferenc Zeneiskolában végzett fiatal felvételizik hozzájuk.

– Nem csak versenyeredményekben, a programok sokszínűségében, az ide jelentkezők számában, innovatív szemléletében, a pedagógusok felkészültségében is a legjobbak között van az egri zeneiskola és ez öröm számunkra – emelte ki az igazgató. Hozzátette, hogy a mindehhez szükséges stabil és kiszámítható működési feltételekért hálásak Egernek és a jelenlegi fenntartó tankerületi központnak is.

Fogelné Kaufmann Emmi, Szakács Józsefné(Ida néni), Szepesi György, Miklovicz László, Barczi-Bennett Edina igazgatta a jelenlegi vezető előtt az elmúlt évtizedekben az intézményt. 

– Elődeink lelkiismeretes munkája teremtette meg a lehetőségét, hogy ma itt ünnepeljünk, mert múlt nélkül nincs jelen, jelen nélkül nincs jövő – foglalta össze Gulyás László, aki hozzátette az intézményben kitartanak a kodályi elvek mellett. Hiszik, hogy komoly zeneelméleti tudás nélkül nincs jó hangszeres zene. Ezért szerveznek workshopokat, fejesztettek a szolfézstanuláshoz applikációt, s szervezik meg évről-évre a 24 órás szolfézst.

– Hiszünk abban, hogy a zenei nevelés szerepet játszik a családok életében, gazdagítja mindazok életét, akik zenével foglalkoznak  – zárta az igazgató, hozzátéve, hogy ezekben a napokban is történelmet írnak, hiszen együttműködési megállapodást kötöttek az Eger testvérvárosában működő  Przemysl-i zeneiskolával, melynek növendékei szintén ott voltak a hétfő esti születésnapon.

Az estnek része volt annak a dokumentumfilmnek a bemutatója is, amelyben felidézték az egri zeneiskola elmúlt 70 évének történetét.