Szándékos csúsztatások vannak az Egri csillagok filmben

Heves vármegye lakói, azon belül is az egriek szívét biztosan minden magyarénál jobban megdobogtatja, ha Gárdonyi Géza Egri csillagok című halhatatlan regényéről esik szó. A Magyarságkutató Intézet december 5-én rendezte meg a Filmre vitt történelem elnevezésű tudományos konferenciáját, ahol dr. Kanász Viktor, az intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa az Egri Csillagok 1968-ban bemutatott filmváltozatának csúsztatásairól beszélt. 

Dr. Kanász Viktor az előadása bevezetőjében elmondta, hogy a film alapvetően befolyásolta a korszakról, azon belül a várháborúk időszakáról, Eger ostromáról, valamint I. Ferdinánd királyról kialakított képet. Mint mondta, a 60-as évek szuperprodukciójaként elkészült filmben a változtatások elsősorban a filmbe bekerült, vagy onnan kihagyott jelenetek, valamint a szereplők ábrázolása révén tendenciózusnak tekinthetők. Az előadásban, bármenyire is csábító, nincs szó a film díszleteiről, az ágyúk űrméretéről, a janicsárok csuklóján felvillanó karórákról, Török Bálint szerepéről, vagy Vicuska kitalált karakteréről, sokkal inkább a film mély rétegét vizsgálja az előadás, tette hozzá bevezetésként dr. Kanász Viktor.

Az előadásból kiderül, hogy a történelmi tényekkel ellentétes filmbeli csúsztatásoknak 1968-ban fontos céljuk és mondanivalójuk volt: jól illettek a korabeli kommunista diktatúra kultúrpolitikájába és történelemszemléletébe, egyházellenes hozzáállásába, emelte ki az előadó. A forgatókönyv tendenciózus, Mód Aladár szemléletén alapuló hozzáállását nehéz elvitatni, s ennek tudatában érdemes az egyébként kiváló filmet újra megnézni, szögezte le dr. Kanász Viktor.