Egri musical: Maugli rádöbben, hogy nincs már csapat

A magyarországi rendszerváltás éveiben miről szólhatott ez a mű? Békés Pál remek forgatókönyve, Geszti Péter sziporkázó versszövegei. Dés László eleven, az egyes zenei stílusokat karakteresen megformázó zenéje elragadta a közönséget. Jómagam Egerben és Debrecenben is láttam, a Pesti Színház Hegedűs D. Géza által rendezett 1996-os bemutatója pedig nem kevesebb, mint 800 előadást élt meg, s még 2011-ben is játszották, színész generációkon átívelt a siker.

 Közben eltelt húsz év, s egész más a világ. A Dzsungel könyve mai életünkről is szól. Az ember-állat társadalom, amelyben léteznek törvények, és “mesterszó”, de az elején mindenképp van összetartozás (többször is elhangzik: egy vérből valók vagyunk),és egység ami, mire Maugli, a farkasok által befogadott embergyerek felnő: szétesik, széthullik. Hiába viszi a csapat elé a sánta és gonosz Sír Kán bőrét, már nincs kinek bemutatni, nincs csapat, nincs, aki a győzelmet elismerje. Az egri Gárdonyi Géza Színházban 2024. január 26-án mutatták be a darabot.

Miről szól a mostani egri előadás?

Az egri társulatban Bal József rendezőnek jól sikerült kiosztani a szerepeket, s az ő érdeme a színpadkép is, mely jól alkalmazható, viszonylag költségtakarékosan, gördülékenyen működik a díszlet. Az emelt tér hátterében jól érzékeljük a napszakokat és évszakokat (tehetséges, ihletett a világítás), az előtérben két mozgatható fal emelvényként is funkcionál. A mennyezetről lehulló liánok, kötelek pedig remek kellékül szolgálnak a majmócáknak, avagy a kígyónak.

Mauglit a nagyrédei származású színészhallgató, Kerek Dávid játssza. Fizikuma félmeztelenül  is megfelel a szerepnek:, remekül mozog, jók a dikciói. Nincs pedig könnyű helyzetben! Egy teljes mozgásszínházi csapatot vetett be mellé  a rendező és Topolánszky Tamás koreográfus, a GGTánc Harangozó-díjas vezetője. Miattuk is igen magas színvonalú az előadás, melynek feszes ritmusa nem csillapodik egy percre sem. Reiter Zoltán Akelája telitalálat: kendővel bekötött fejű rocker szerelésben “jól hozza” a kemény szavú és akaratú nemzet egyesítő vezért, még akkor is, ha Maugli befogadásához törvényt kell törnie. Maugli a csapaté lesz, várja a csapat élet! Török-Ujhelyi Tamás hosszú szőrme, tigrismintás kabátjában s egy ősz tinccsel megöregített üstökével hitelesen gonosz ellenfél. Legyőzéséhez Mauglinak nemcsak fizikai erőre van szüksége, hanem cselhez is kell folyamodnia. A tigris éjszakáján egy hálóval ejti fogságba, s az ember vadászokkal birokra kelve szerzi meg a bundáját, de mindhiába. A tudatos harcossá cseperedett dzsungelhős magára marad, nincs már csapat a végén, akinek átadhatná a győzelmi bizonyítékot!

Balu, a józanító pofonokat osztogató tanár-apa, kiöregszik és elhagyja neveltjét. Balogh András a szerepben önmagát hozza, sok az önreflexió a szerep megformálásában, ám jól hasznosul a belőle fakadó kedvesség és szeretet. Tagadhatatlan sláger az általa beindított Nagy Pofonofon! Bagira,a párduc  méltó anyakép a fiatal vadembernek, jól együttműködik Baluval. Misurák Tünde fekete jelmezben meggyőző és megindító, és  énekes szólója emlékezetes (Beszél a szél). A musicalben a feljátszott zenei alapokra általában mindenki nagyon jól énekel. Az előadás zenei vezetője ezúttal is  Nagy Zoltán. Sikerült nagyjából egy szintre hoznia a különböző ének-előképzettségű színészgárdát!

A majmócák rapje emlékezetes (Itt “kicsillog” Szőke Olivér és Csathó Norbert kettőse, akik egyébként is erősítik a főszereplők, no meg a gyerekszereplők, gondolom Emődi Attila neveltjei) által megteremtett összhatást. Az egri előadásban különösen sikerült az ájtatoskodó, hullaszállító és temetkezései feladatokat ellátó keselyű csapat, a Kegyelet Egylet szving és ragtime-betétje. Vezérük Csil (Rácz János) színpadi alakítása kimagasló. Sikerült megtalálni a ragadozó madarak, és ragadozó jellemek mozgásának karikírozását, fekete-fehér-piros jelmezük is kitűnő! (A jelmeztervező Bíró Nóra). A Kát alakító kígyó, méregzöld kosztümje hosszú nyúlvánnyal ötletesen megjelenített. A kígyó vedlő bőrébe bújtatott Dimanopulu Afrodité most is pontosan kidolgozottan, szarkasztikus iróniával formálja meg szerepét. Nagy András, Buldeó a kétszínű ember- vadász szerepében ezúttal is árnyalt alakítást nyújt, (mostanában rendre ilyen feladatokat osztanak rá.) Rá utalva mondja Bagira: „Az ember szörnyeteg, de nagyszerű csodákra is képes.” Jól működik a falusi bennszülöttek csapata Raikovich Viktóriával a főbb női szerepben.

Egy musical nem mehet szerelmi szál nélkül. Ez magában a darabban kevéssé kidolgozott. Mégis jó! Magyar Jázmin Őzike az egri színház sokat alkalmazott gyerekszereplője, most fiatal nőként tért vissza a tőle megszokott természetességgel Túnaként, jól kitöltve, a szerep lehetőségeit. A család szétbomlott, a csapat bizonytalan, és nincs is már, de Maugli tagadhatatlanul győztes! Farkasok közt ember lett. A családi színház működik.