2024.05.11. 15:08
Emlékhelyek napja: a törökverő egriek emléke fontos nemzeti közösségünknek + fotók, videó
Kilencedik alkalommal rendezik meg – a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében – az Emlékhelyek Napját, s az országosan jegyzett 21 történelmi emlékhely egyikeként az egri vár idén is csatlakozott a szombati programsorozathoz. Az Emlékhelyek Napja egész napos programot a várdombnál lévő sztélé tövében a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg.
Emlékhelyen napja az egri várban
Forrás: Gál Gábor/Heves Megyei Hírlap
Novákné Mlakár Zsófia köszöntő beszédében utalt arra, hazánkban 21 emlékhely büszkélkedhet azzal, hogy a nemzeti emlékezet kiemelt helyszíne, olyan történelmi jelentőségű hely, amely a kollektív emlékezet számára generációk óta összetett jelentéssel bír.
– Az emlékezés mozzanata ugyan egyéni, de a kollektív emlékezet mindig közösségi, elsősorban arra mutat rá, mit nem szabad elfelejtenie egy közösségnek. Ilyen módon társadalmilag meghatározott az, hogy mi lesz közösségi emlékezetünk része. Az általunk át nem élt eseményeket és dátumokat egyszerű adatokból, tényekből a jelen társadalma formálja emlékké. Ez a folyama már a családban elkezdődik, ahol a generációk továbbadják megélt élményeiket, családi történeteiket, amelyek beépülnek a nagyobb közösségek történetébe. Így válik élő tapasztalattá az, ami nem személyesen megélt tapasztalatunk még formálja értékítéleteinket, döntéseinket, választásainkat – fogalmazott megnyitó beszédében az igazgatóhelyettes.
Novákné Mlakár Zsófia rámutatott arra, hogy történelmünknek számos olyan mozzanata van, amelyeket a kortársak megörökítette emlékképekből kell rekonstruálni, és a történelmi dokumentumok illetve elbeszélések alapján tudunk már csak élővé tenni.
– Ha az egri várban, az itt történt eseményekre, akár az 1552. évi ostromra gondolnunk akkor látjuk, hogy kollektív emlékezetünkben ezek a történetek évszázadok óta átörökítődtek, s minden kor a maga nyelvén mesélte el ezeket. Gondoljunk csak Gárdonyi regényére vagy legújabban Szász Attila filmjére, amelyet jelenleg a látogatóink a Vármoziban tekinthetnek meg – mondta a történész szakember.
Kifejtette azon véleményét is, hogy az egri vár és Eger neve szimbolikus jelentőségűvé vált az 1552-es eseménye nyomán. A mohácsi csata után 26 évvel a három részre szakadt, polgárháború pusztította ország katonai sikere, török feletti győzelme már a korabeli sajtóban komoly visszhangot váltott ki. Ez a győzelem Eger nevéhez kötődik. 26 év után Eger volt az első vár, ahonnan az oszmán haderő kudarcot vallva távozott.
Emlékhelyek Napja az egri várban
Fotók: Gál Gábor/Heves Megyei Hírlap– Emléke nemzeti közösségünk számára kiemelten fontossá vált, generációk adták tovább, tekintették megőrzésre érdemesnek. Az esemény pedig szorosan összefonódott az emlékezet helyével, az egri várral, ahol évről évre a jeles napokon megemlékezünk ezekről az eseményekről. Ezzel pedig – még ha nem is tudatosítjuk –, de a jövőt is befolyásoljuk, hiszen az emlékezet nemcsak a múltat rekonstruálja, hanem egyben a jövőt is megszervezi. Kijelöli azokat az értékeket amelyek mentén építkezünk, amire támaszkodva új eredményeket tudunk elérni. Inspirálnak egyéni és közösségi szinten olyan tettekre, amelyek majd ismét a közös emlék részévé válnak – emelte ki a megnyitó beszédben.
Az egész napos programban amelyet a Vitézlő Oskola tagjai által levezényelt ágyúlövésekkel, illetve műsorral vezettek fel – a megszokott napi vezetések mellett – szakmai előadásokkal, új attrakciók bemutatásával, gyermekprogramokkal és hagyományőrzők bemutatójával és kisvitézi próbával várták, várják az érdeklődőket.
Az igazgatóhelyettes az esemény helyszínén portálunknak elmondta: évtizednyi idő alatt nagyon sok változáson esett át a történelmi erődítmény, s számos olyan látnivaló "nőtt ki a földből", ami korábban nem volt látható. Sorolta is ezeket a szakember, kezdve a Varkocs kapuval, ami olyan régészeti leletek feltárása után épülhetett újjá, amelyek valóban új információt nyújtanak a látogatók számára. De említhető az egri püspök emlékének adózó Hyppolit-kapu, vagy a most zászlódombnak nevezett egykori földbástya.
– Nagyon sok olyan pont van, amelyik most már épített szinten is látható a látogatók számára, holott korábban csak romokban volt. A teljesség igénye nélkül ilyen közöttük a cipóosztó ház is, vagy ha csak az elmúlt évre gondolunk: Imre királyunknak állított méltó síremlék, amit a székesegyházban megújítottunk. De nem hagyhatom ki a Zárkándi bástyát sem, amelyet az 1900 évek elején kvázi leszakítottak a vár testéről a vasúti rendszer kiépítése miatt, de most már ez is megújult formában – az erődítmény történetét bemutató tablókkal – látogatható, mondta Novákné Mlakár Zsófia.