Leginspirálóbb alkotásaival tér haza Egerbe a kiváló festőművész

Tíz évvel az egri Templom Galériában tartott nagysikerű kiállítása után hamarosan ismét Egerben láthatók az idén nyolcvanöt esztendős Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész, a magyar kortárs figurális festészet összetéveszthetetlen stílusú, nemzetközi hírű képviselőjének művei.

A művész életműve előtt tisztelgő tárlat augusztus 3.-ától szeptember 15.-ig, kedtől péntekig 10-17 óráig, illetve szombaton 10-től 14 óráig látogatható díjmentesen a Szent János úti Perce Galériában. 

Mivel a művész ezer szállal kötődik Egerhez, érdemes felvillantani néhány részletet a városhoz kötődő gazdag életútjából. Galambos Tamás 1939-ben született (boldogházi) Kiss Tamás András néven. Szinte egész gyerekkorát Egerben töltötte. Tanulmányait a cisztereknél kezdte, majd a Lyceumban folytatta, de végül az V. számú iskolában kellett befejeznie. Rajztehetségét először a család barátai, Kálnoky László költő, Radványi Géza és Ranódy László filmrendezők, valamint Batthyány Gyula festő fedezték fel 6-7 éves korában. (Batthyány több ízben a család vendégeként tartotta meg egri nyári szabadiskoláit.)

A nagyanyjáról festett portréval már 13 éves korában megnyerte a Képzőművészeti Gimnázium országos rajzversenyét, ezután műveit önálló tárlaton mutatták be a Deák Ferenc utcai úttörőházban. A kiállítást azonban a megnyitó után betiltották, ennek ellenére a versenydíjnak köszönhetően felvételt nyert a Képzőművészeti Gimnáziumba Sebestyén Gyula osztályába. Ekkor figyelt fel rá Hárs László író, a Magyar Rádió munkatársa, akinek javaslatára vette fel a Galambos családnevet nevelőapja, az egri főgyógyszerész-jogtanácsos dr. Galambos János után. A Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő és Hincz Gyula tanítványa volt, de Bernáth Aurél is rendszeresen foglalkozott vele, sőt megélhetését támogatta, rendhagyóan elfogadva, hogy nem csatlakozik egyetlen stílusirányzathoz sem. Így saját összetéveszthetetlen formanyelvén alkothatott, amely nemzetközi ismertséget hozott számára a 70-es 80-as években. Rajzait Nagy László költő közölte először lapjában, ahol rendszeres munkát biztosított számára. Reprodukciók száma tekintetében külföldön ma is az egyik legtöbbet publikált kortárs magyar festő, számos kiadvány illusztrátora.

Művészetét többek közt Németh Lajos, Frank János, Végvári Lajos, Perneczky Géza, Hernádi Miklós, Wehner Tibor, Bereczky Lóránt, Romváry Ferenc, Tölgyesi János, Kratochvil Mimi, Supka Magdolna, Faludy Anikó, Anatole Jakovsky méltatta és elemezte alaposabban.

Nagyszülei, szülei, rokonai Egerben nyugszanak. Kapcsolata a várossal sosem szakadt meg, minden nyarát 80 éves koráig Egerben töltötte. Egrisége azonban sosem nyert hivatalos elismerést, befogadást a város részéről - mindössze két kiállítása volt Egerben hatvan év alatt. Legutóbb 2014-ben a Templom Galériában volt nagyobb szabású tárlata. Kopcsik Lajossal ápolt szoros barátsága révén viszont számos képe bekerült a Kopcsik gyűjteménybe.

Apai felmenői (boldogházi Kiss család) évszázadok óta Heves megyéhez kötődnek, ahol a megyei közigazgatásban kisebb-nagyobb szerepet is vállaltak.

Családtagjai közül Kiss András Heves vm. első alispánja 1673-tól, István ügyvéd Heves vm szolgabírója 1860-tól, Zoltán (1867- 1927) hevesi születésű közgazdász, fotóművész, az egyik első hazai fotóteoretikus, nagyapja Endre Ágoston (1875-1945) fölbirtokos-nagykereskedő, virilista.

Anyai nagyapja, az Egerbe költözött Kollmann János a megyei iparfejlesztés és agrárágazat ismert személyisége volt az Első Magyar Lakatosárugyár Rt-Egri Lemezárugyár Kft. vezérigazgatója és tulajdonosaként. Rokonával, Fogel Ágostonnal számos ipari és gazdasági létesítményt hoztak létre a városban.

Nagyapja az általa átvett, csőd szélén álló gyárat a megye egyik vezető, jelentős exportot bonyolító gyárává fejlesztette, ahol elsőként vezetett be korszerű nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszert. Igényes konyhai és egyéb termékeikkel, szerszámaikkal, kályháikkal, kerítéseikkel világkiállításon és számos országban díjat nyertek. A második világháború alatt a Mercur Rt-vel társulva a nagyipari gázálarc gyártást is beindították - sok ezer darabot osztottak szét ingyen az egri lakosoknak a bombázások alatt. Az államosításig lánya és sógorai vezették a gyárat.

A nemzetközi hírű orientalista, Fehérvári Géza is e gyárban kezdte pályafutását, mint a keleti export referense. Kollmann János támogatásával kezdte meg orientalisztikai tanulmányait és került később Germanus Gyula professzor mellé tanársegédnek.

Számos érdekeltsége, tisztsége mellett alelnöke volt a Városi Kaszinónak, tb. tűzoltó parancsnokként jelentősen támogatta az egri tűzoltóság korszerűsítését, kutakat fúratott és az egri gyógyvíz kezdetleges analizálását is elvégeztette. Támogatta a Strand koedukálttá tételét. Fertálymesterként, egri szőlőbirtokosként, majd a Grőber birtokok bérlőjeként korszerű gazdálkodást folytatott. A nektarin, a kajszibarack és füge termesztés egyik meghonosítója volt a megyében, valamint a nagyüzemi méhészet megszervezője.

Galambos Tamás családi kapcsolatban áll a Ringelhann családdal is, így a rendkívül népszerű sportoló, orvos, polgármesterrel, néhai Ringelhann Györggyel valamint Ringelhann Béla és Marianne belgyógyász professzorokkal gyerekkorától nagyon jó kapcsolatot ápolt.

1999-ben az Egri Városszépítő Egyesület és a gyár jogutódja a Schoen Kaev (jelenleg: Schoen+ Sandt Hungary Kft.) emlékművet állított Kollmann János tiszteletére az egykori gyárterületen, a Hotel Flóra előtt, de ez sajnos befejezetlen torzó maradt mindmáig.

Az idén 85. születésnapját ünneplő Galambos Tamás tősgyökeres egri művész jellegzetes stílusával a hazai figurális festészetünk figyelemre méltó alakja. Eger városa gazdagabbá válna személyének és alkotásainak megkésett befogadásával. 

Galambos Tamás régi Heves vármegyei családból származik

Szülei gyáriparosok és földbirtokosok voltak. 1947-ben a család teljes vagyonát államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. Ennek ellenére gyermekkora boldogan telt Egerben. Általános iskolai tanulmányait a Líceumban végezte. Miközben versenyszerűen birkózott, a festészet alapjait Bánóczy Adrienne egri rajzszakkörében sajátította el. Rajztehetségét először a család barátai, Kálnoky László költő, Radványi Géza és Ranódy László filmrendezők, valamint Batthyány Gyula festő fedezték fel 6-7 éves korában. (Batthyány több ízben a család vendégeként tartotta meg egri nyári szabadiskoláit.) A nagyanyjáról festett portréjával tizenhárom évesen megnyerte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium országos rajzversenyét, ezután képeit önálló tárlaton mutatták be Egerben. Középiskolai tanulmányait 1954-1958 között Budapesten a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta, mestere Sebestény Ferenc volt. A Képzőművészeti Főiskolát 1959-1963 között Barcsay Jenő és Hincz Gyula osztályában végezte. Bernáth Aurél is rendszeresen foglalkozott vele, megélhetését és pályakezdését egyaránt támogatva.

Már tanulmányai elején 1960-ban önálló kiállítása volt a Képzőművészeti Főiskolán. Néhány diáktársával Molnár Sándor festő műtermében Hamvas Béla szellemiségét követve megalakították a Zuglói Kör néven híressé vált művészcsoportot. Tagjai többek között Deim Pál, Nádler István, Bak Imre, Hortobágyi Endre és Hencze Tamás voltak. Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, számos kiállításukat betiltották, műveiket kizsűrizték. Galambos csak a 70-es évektől kezdve kialakult meseszerű, a hivatalos kultúrpolitika által „gyermekinek” bélyegzett látásmódja miatt került át fokozatosan a „tiltott” kategóriából a ,,tűrtbe”. Ezután már több külföldön rendezett kiállításán is részt vehetett.

Közel száz egyéni és csoportos kiállítása volt Európában, Ázsiában, Észak- és Dél- Amerikában. Többek között Helsinkiben 1964-ben, Budapesten a Mednyánszky Teremben 1966-ban, Torinóban, Firenzében, Milánóban 1968-ban, Hamburgban 1976-ban, Tokióban és Párizsban 1978-ban, Athénban 1979-ben, Caracasban 1982-ben, Los Angelesben 1984-ben, Chicagóban 1988-ban, Toyamában 1991-ben, Münchenben 1992-ben, Morges-ben 1993-ban, Zug-ban 1995-ben mutatkozott be.

Egerben a Művészetek Házában 2003-ban, a Templom Galériában pedig 2014-ben állított ki.

A Ljubljanai Magyar Kulturális Intézet 2021- ben rendezett tárlatot műveiből.

Galambos Tamás tagja a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, a Magyar Festők Társaságának, a Mednyánszky Társaságnak, az Új Gresham Körnek, tanított a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában, életéről, munkáságáról több dokumentumfilm is készült.