Palócvarázs

1 órája

Palóc szerzők antológiáját mutatták be Gyöngyösön

A Heves és Nógrád vármegyei szerzők műveiből összeállított kötet emléket állít a palóc élet örömeinek, nehézségeinek. A bodonyi származású Béres Magdi szülőföldje legszebb történeteit rendezte csokorba.

Szabó István

Palócvarázs címmel szombaton mutatták be Gyöngyösön azt a Palócföldi antológiát, amelyet Béres Magdi szerkesztett Heves és Nógrád vármegyei szerzőknek, művészeknek. A bodonyi származású Béres Magdi a Dunakeszi antológia sikere után döntött úgy, hogy szülőföldje legszebb történeteit is csokorba rendezi.

A Palócvarázs könyvbemutatója Gyöngyösön
A Palócvarázs könyvbemutatója Gyöngyösön
Forrás:  Czímer Tamás/Heves Megyei Hírap

– Fontosnak tartottam, hogy szűkebb hazám íróinak, költőinek, képzőművészeinek is szerkesszek kiadványt, s egyben emléket állítani a palóc élet örömeinek, nehézségeinek, s jelezve azt, hogy a palócidentitás erősödik az irodalomban is a népi hagyományok, népzene, néptánc, népviseletek mellett. A két megyéből 24 településről 25 szerző és 8 illusztrátor munkái kerültek bele a könyvbe – részletezte Béres Magdi.

A gyöngyösi könyvbemutatóra három vármegyéből – Heves, Nógrád és Pest – kaptak meghívást szerzők, művészek, polgármesterek, továbbá Berze Marianna, a Palóc Világtalálkozó alapítója, főszervezője, továbbá Madár János, a Magyar Nemzeti Írószövetség elnöke, Kovács Sándor amatőr helytörténész, illetve Farkas Csaba, az antológiát megjelentető Szülőföld Könyvkiadó vezetője. A programot színesítette Farkas Emese népdalénekes fellépése, és Köböl Gábor, aki tárogatón és furulyán játszott.

A Palócvarázs ajánlásában azt olvashatjuk, hogy a palócokat a XIX. században Mikszáth Kálmán emelte be az irodalmi köztudatba. A palócság létének megismertetésében, hírnevének megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett egész írói munkásságával. Az biztosan állítható, hogy a 19. század folyamán, amikor a kialakulóban lévő néprajztudomány először fordult érdeklődéssel feléjük, ez a név lekezelő, sértő gúnynév volt, amelyet elsősorban a déli, alföldi vidékek lakói használtak a nyári idénymunkára odaérkező, különös tájnyelvet beszélő idegenekre. Az elterjedt tágabb értelmezés szerint a palócok lakta területet nyugaton a Garam, keleten pedig a Sajó vagy a Hernád folyók határolják. Lakóinak tájszólása, gazdag, kis tájanként is változatos viselete, táncai, népi világszemlélete a palóc folklór szerves részét alkotja. Ez az antológia Heves és Nógrád vármegyék kortárs íróinak, költőinek, képzőművészeinek alkotásait tartalmazza méltó emléket állítva a palóc élet szépségeinek, nehézségeinek, olvasható a Palócföldi antológia könyvajánlójában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában