A vasemberek hatvani bajnoka öt másodperccel maradt le álomidejéről

Lipkovics Bence élete második Ironman versenyén úgy szerzett magyar bajnoki címet a 20–24 évesek között, hogy tavalyi idejét mintegy háromnegyed órával megjavította. A hatvani Triton TC 60 versenyzője a Nagyatádon rendezett hosszútávú ob-n 11:30,05 óra múltán ért célba.

Először az abszolút kategória legjobbjai, utána az idősebbektől a legfi atalabbig a korosztályos dobogósok kapták meg elismeréseiket. Vagyis Lipkovics Bence vehette át utoljára az aranyérmet.

– Leírhatatlan érzésként töltött el a pillanat, amikor amatőr sportolóként országos bajnokságon a dobogó tetején állhattam – idézte fel a felejthetetlen eseményt a hatvani versenyző, majd beszámolt az előzményekről, a győzelemig vezető útról. – Hajnal négy órakor keltünk ahhoz, hogy a kerékpár a tartón legyen, rendesen reggelizzünk és időben tudjunk a gyékényesi tóhoz érni. A verseny 7.30-kor indult Vangelis Conquest of paradise című számára és persze az ágyúdörrenésre. Hatszáznál többen rohantak a vízbe, hogy megkezdjék a 3,8 kilométeres tempózást a vízben. Az úszóidőm 1:18,57 óra volt. „Nem jó, de nem is tragikus”. Aztán jöhetett az én számom, a kerékpár, amelyben tavaly az elején „elhajtottam” magam.

Bence idén visszafogottan bringázott. Figyelt a pulzusra és a pedálfordulat-értékekre. A nagyon meleg és szeles idő senkinek sem kedvezett.

– A 180 kilométeres bringás számot 5:21,20 óra alatt teljesítettem, ami után már csak a futás volt hátra. A maraton 10. kilométerét követően egyre többen lettünk a pályán, és találtam olyan társat, aki jó ritmust fut. Egy idő után kezdett biztossá válni, hogy én lehetek a legjobb a 24 év alatti korosztályban. Az utolsó körnél a barátnőm mondta is, hogy megvan. Kérdeztem: mi? Erre ő: tudod te azt! Harmincöt kilométer futás után már előfordult belesétálás is. Amikor aztán a célegyenesnél meglátta, hogy 11:29,40 órát mutat az időmérő, előkapart egy kis energiát, és ahol mások már pacsiznak és mosolyognak, ő sprintelve futott végig, mert az idei évre 11:30 óra volt az álomideje.

– Sajnos erről öt másodperccel lemaradtam... A célban eszméletlen jó érzés volt érezni a családom, a párom, a barátok támogatását. Később lassan kezdett leesni, hogy magyar bajnok lettem, mintegy háromnegyed órával megjavítva tavalyi időmet. Nem találtam szavakat. – összegzett Lipkovics Bence.