Kegyetlen sport a vízilabda – megszólalt az olimpiai bronzokról az egri legenda

– Úgy gondolom, hogy a magyar vízilabdának mindenképpen büszkének kell lennie az olimpiai szereplésre, de hiszek abban, hogy lesz ez még ennél is jobb – kezdte az értékelését a tokiói olimpiáról Szécsi Zoltán.

– Sokszor elmondtam már, hogy nagyon jók a fiataljaink, de ez még egyelőre a jövő zenéje. Ami viszont a jelen, hogy a lányok egy döntetlennel indítottak az oroszok ellen, majd legyőzték az amerikaiakat, és végig egy nagyon jó csapatot alkottak. Roppant mód sajnálom, hogy nem sikerült nekik a döntőbe jutás – fogalmazott.

Szécsi Zoltán hozzátette, a bronzérem így is szépen csillog, sőt, ilyen esetekben talán még szebben is, mint az ezüst:

„A bronzérem közvetlenül az olimpia után egy kicsit mindig jobb, mint az ezüst, hiszen úgy jöhetsz haza, hogy az utolsó meccsedet megnyerted.”

– Aztán persze az idő rendszerint megszépíti az ezüstöt a bronzhoz képest – mutatott rá.

A legendás kapus a férfiak szereplésére áttérve azt mondta, hogy ha az elődöntőben sikerült volna venni az akadályt a görögök ellen, akkor szerinte a szerbek ellen az aranyérem is meglehetett volna.

– Ami a fiúkat illeti, szerintem egy magabiztosan játszó Manhercz Krisztiánnal sikerült megvernünk a horvátokat, ami hatalmas fegyvertény volt. A görögök elleni meccs sajnos nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, amit szerintem a srácoknál jobban senki nem sajnál, hiszen ez volt az ő nagy esélyük, hogy a görög válogatottat legyőzve olimpiai aranyéremért ugorhattak volna medencébe.

„Hiszem azt is, hogy a döntőben le tudtuk volna győzni a szerbeket.”

– Mindenesetre a harmadik és negyedik hely között hatalmas a különbség – mondta.

Egy szalmaszál, néhány apróság – Szécsi Zoltán szerint ennyin múlott, hogy a férfiaknak nem sikerült a döntőbe jutás: – A fiúk esetében láttuk, hogy öt ötig minden rendben ment, aztán hirtelen jött két görög villanás, előbb Janisz Fundulisztól majd Angelosz Vlahopulosztól, amire nekünk már nem volt válaszunk. Addig Fundulisznak és Vlahopulosznak is alig akadt értelmezhető megmozdulása, mégis, pár pillanat alatt gyakorlatilag eldöntötték a meccset. Ennyi az egész, sajnos ilyen kegyetlen sport a vízilabda – mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy a lányok hol csúszhattak el az oroszok ellen, Szécsi Zoltán nem tudott egyértelmű választ adni:

– Őszintén szólva fogalmam sincs, miért nem sikerült annyira ez az elődöntő. Pedig úgy vélem, az oroszok verhetők lettek volna, ám sajnos ezen a találkozón egységesen nem ment senkinek. Ezt a meccset nem igazán tudom hova tenni, lehet azért, mert itt inkább vagyok szurkoló, mint hozzáértő. A végén mindenesetre látszott a lányok arcán, hogy mintha beletörődtek volna – zárta gondolatait a pólólegenda.