60. születésnapját ünnepli Hatvan labdarúgó ikonja

„Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Videoton színeiben UEFA-kupa-döntős csapat tagja lehettem Egerből indulva, Hatvanon keresztül, ahol végül kiteljesedtem. A másik pedig az 1989-es év, amikor újra profi futball lett Hatvanban” – mondta lapunknak 2020. decemberében Gömöri Ottó azokról az élményekről, amelyek a futball kapcsán erősen bevésődtek az emlékezetébe.  

Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy az 1962. május 5-én Egerben született labdarúgó munkásosztályhoz tartozó szülők második gyermekeként látta meg a napvilágot. A régi nevén Csebokszári (ma Felsővárosi) lakótelep betonos dühöngőjében, a grundon töltötte ideje jelentős részét, mígnem leigazolta az Egri Dózsa. Tehetsége, vezetői karaktere egyből szembetűnt a futballista közegben. Aki látta játszani, azonnal tudta, kivételes képességekkel megáldott fiúról van szó. Karizmatikus egyénisége, győztes típusú mentalitása és jelleme már fiatalként jelentős potenciált sugárzott. Ezen tulajdonságainak köszönhetően a korosztályos csapatokban folyamatosan felfelé játszatták edzői, és ott is kimagasló teljesítményre volt képes. 

A bizalmat évről évre gólkirályi címekkel hálálta meg, felhívva magára a figyelmet a korosztályos megye válogatottaknál, hazai és nemzetközi tornákon csillogtatva tudását. Gólérzékenységének, megalkuvást nem tűrő győzni akarásának, félelmetes rúgótechnikájának, remek fejjátékának és fejlett fizikai paramétereinek köszönhetően 17 évesen az NB II-ben szereplő Eger SE felnőttcsapatában találta magát, ahol fél év alatt szerzett hat találattal a házi góllövőlista elejéhez tartozott. Ennek ellenére a klub akkori vezetősége a több játéklehetőség és a töretlen fejlődés érdekében a '80-as évek elején kölcsönadta a Hatvani HKVSC megyei bajnokságban szereplő együttesének.

Saját bevallása szerint ennek a döntésnek nem örült felhőtlenül, mert Egerben szerette volna bizonyítani a rátermettségét. Azonban akkor még nem tudhatta, hogy ez az igazolás indítja el igazán felfelé a pályafutását és az életét. Hatvani színekben az első mérkőzését a Salgótarján ellen 4–0-ra megnyert Magyar Kupa-meccs jelentette, ahol mesterhármassal tette le a névjegyét új klubjában. Ugyanebben a sorozatban az Eger SE ellen győztes gólt szerzett, búcsúztatva ezzel korábbi csapatát, bosszantva annak vezetőit és szurkolóit. A HKVSC-vel sikert sikerre halmozott, megtalálta számításait Hatvan városában mind a sport, mind a magánélet területén. Otthonává vált a Zagyva-parti város. A helyi csapatot kapitányként, gólkirályi címekkel, a megyei bajnokságból 30 év után újra az NB II-es szereplésig vezette. 

Teljesítményének köszönhetően a fél NB I-es mezőny sorban állt a kegyeiért, ő pedig a Videoton ajánlatára bólintott rá, és 1984-ben friss házasként, feleségével, Katalinnal Székesfehérvárra tette át a székhelyét. Ennél jobb döntést aligha hozhatott volna, ugyanis az élvonal egyik bajnokesélyes gárdájával szerepelt a hazai bajnokságban, illetve a nemzetközi kupaporondon. Győztes gólt szerzett az Üllői úton a Fradi ellen, és legendás európai menetelés részese lehetett az UEFA-kupában. A Paris Saint Germain és a Manchester United elleni győztes párharcok alkalmával 30, 40, 50 ezres nézőközönség előtt lépett pályára. A magyar labdarúgás nagy sikerének számító szereplés végén csapatával döntőt játszhatott a Real Madrid ellen. A folytatásban sérülések hátráltatták pályafutása magasabb szintre emelkedését. Így jött a képbe 1986-ban ismét Hatvan, ahol nagy szükség mutatkozott igazi gólvágóra ahhoz, hogy újra magára találjon a csapat, illetve ő is újra egészségesen, a régi fényében tündökölve gólokkal segíthesse csapatát. Hatvanban jó helyre került, kiválóan ismerte a közeget és helyi származású feleségével ez a város lett az otthonuk, ahol letelepedtek és ott élnek a mai napig.

Az elkövetkező években a hatvani csapat masszívan az NB II-ben vetette meg a lábát, meghatározó szereplőjévé vált a bajnokságnak, két alkalommal pedig NB I-es osztályozót játszhatott. A '90-es évek elején aztán Gyöngyösre szerződött, ahol egy szezont töltött, majd alacsonyabb osztályú csapatban, a Pest megyei Hévízgyörkön vállalt játékos-edzői feladatot. Ezzel párhuzamosan Hatvanban utánpótlás-edzőként tevékenykedett, átadva azt a hatalmas tapasztalatot és tudást, amit játékos-pályafutása alatt sikerült elsajátítania. Gondolkodásmódját tekintve egyértelműen az állt a fókuszban, hogy a fiatal generációnak közvetítse szeretett sportágához való kötődésének kulcsát. A sportos, egészséges életmód előtérbe helyezésével teljes értékű emberek nevelésére helyezte a hangsúlyt.

Az FC Hatvannál 28 évig dolgozott utánpótlás-edzőként, illetve a klub felnőtt csapata mellett a pályaedzőtől, a Bozsikos felkészítő edzőségen át, a vezetőedző tisztségig mindig olyan pozíciót töltött be, amelyet a szükség megkívánt. A játékosként eltöltött éveket is számolva 40 esztendőn át szolgálta szeretett klubját. Hatvani munkásságával párhuzamosan a város közelében lévő településeken segítette az alacsonyabb osztályú csapatokat. Csányban a helyi vezetéssel karöltve a nulláról indulva keltette életre a futballt, a Heréd LC-nél vezetőedzőként irányított, Boldogon pedig a Bozsik-programban érdekelt gyerekeket oktatta. 

Munkáját mindvégig alázattal, hatalmas lendülettel és tettvággyal végezte. Az edzői szakma iránti elhivatottságához kétség sem férhetett. Ennek elismeréseként viszonylag rövid idővel a pályakezdése után, az akkori HELASZ felkérésére, az 1990-es évek végén különböző korosztályos megyeválogatottak tehetségkiválasztó stábjának szakmai vezetőjeként tevékenykedett. A szövetség által szervezett szakmai napokon, illetve a nyári táborokban Tardoson, majd Mátraderecskén pallérozta a tehetségeket. A 2000-es évek elején éveken át trenírozta az U13-as és az U15-ös korosztályú válogatottat. Szűkebb hazájában és a régióban az évtizedek alatt sok száz gyerek jött ki a kezei közül, akik a mai napig űzik a sportágat. Rengetegen hálásak, hogy gyerekkorukban olyan példát állított eléjük, amellyel megragadhattak a labdarúgás világában, miközben jókora energiát mozgósított a minőségi munka, a magas szintű képzés érdekében.

Manapság a Hatvani Lokomotív SE szakmai igazgatójaként napjait rendre a pályán tölti. A csapatok edzéseit nézve, illetve a munkát értékelve nyújt segítséget a fiatal edzőkollégáknak és a játékosoknak annak érdekében, miként tudnának a lehető leghatékonyabban dolgozni és magasabb szintű teljesítményt elérni.

A mai napon 60 éves Gömöri Ottó futballistaként és edzőként maradandó nyomot hagyott nemcsak saját korosztályának, hanem az utána következő évtizedek generációjának egyaránt. Igazi példakép a felnövekvő nemzedékeknek arra, hogy kellő elhivatottsággal, céltudatossággal, alázattal és rengeteg munkával nagyon sokra lehet vinni a sportban és az életben egyaránt.

Gömöri Ottó
Klubjai, játékosként:
Egri Dózsa
Eger SE
Hatvani KVSC
Videoton SC
FC Hatvan
Gyöngyösi AK
Hévízgyörk
FC Hatvan

Kiemelkedő eredményei futballistaként
Magyar bajnoki ezüstérem, Videoton SC (1984)
Magyar bajnoki bronzérem Videoton SC (1985)
UEFA Kupa ezüstérem Videoton SC (1985)
NB III-as bajnoki cím és 30 év utáni NB II-es tagság a HKVSC-vel (1988)

Kitüntetései
Székesfehérvár sportjáért díj (2005)
Hatvan labdarúgásáért díj (2017)
Hatvan Város Polgármesteri Díszoklevele (2019)
Heves Megye Labdarúgásáért Életműdíj (2021)