2024.05.20. 20:51
Elhunyt az Eger SE hajdani labdarúgója, Szert Gyula
Méltósággal és türelemmel viselt betegség után, 69 éves korában elhunyt az Eger SE, a Siroki Vasas, a Bélapátfalvi Építők és a Besenyőtelek SC futballistája, Szert Gyula.
Szert Gyula (1955–2024)
Forrás: Heves Megyei Hírlap archívum
A gyászhír az elhunyt felesége, Szertné Pataki Éva közösségi oldalán jelent meg május 19-én.
Szert Gyulára a Heves Megyei Hírlapban és a heol.hu hírportálon 2008-ban megjelent portréval emlékezünk, amelyet egykori kollégánk, Fesztbaum Béla írt.
„Az egri labdarúgás három elkülöníthető szakaszban járt a csúcson, az utolsónak is utána járunk már húsz esztendővel. Az 1980-as évek csapatából néhányan még megtalálhatók – például edzőként – a sportág vérkeringésében, de akad, aki nem sokkal a szép emlékű időszak után szinte eltűnt a porondról.
– Baráti hívásnak tettem eleget 1990-ben, amikor Besenyőtelken játszottam – alacsony termetem ellenére – középhátvédet, s azzal végleg elköszöntem a futballtól – mondja Szert Gyula, a Csank János által irányított sikeres Eger SE bekkje.
A kezdéstől számítva, ezek szerint két évtizedet tett magáévá az aktív sportból.
– Való igaz, mert 1970-ben igazolt le az Egri Dózsához Lisztóczki Péter, az ifjúságiak edzője. Eljutottam az első csapat keretéig, de nem fogadtam el a felkínált szerződést. A Siroki Vasasban folytattam, majd Bélapátfalvára kerültem.
FIFA-kerettag
Szert Gyula fia, Balázs FIFA-kerettag játékvezető asszisztens, aki cikkünk megjelenése időpontjában, hétfőn este az ETO FC Győr–Vasas NB II.-es rangadón partjelez.
A balszélsőként indult játékosra a Kazincbarcika, az Ózd és a Salgótarján vezetői is szemet vetettek, ám családi gyász következtében jó ideig maradt az Építőknél.
– Szentmarjay Tibi bácsinak, az Eger SE edzőjének a hívását fogadtam el 1982-ben, minek utána beépültem abba a csapatba, amelyik kétszer is feljutott az élvonalba. Ötvennél több NB I-es mérkőzésen játszottam egri színekben. A bajnoki találkozókon túl, sok nézőt vonzott például a Marlboro-kupa. Az Austria Wien elleni meccsen 14 ezren szorongtak a lelátón. Abban az időben bővítették két szektorral a stadiont. A szép korszakból jutott nekem is.
A balszélsőből egyszer csak balhátvéd lett, de játszott a jobb oldalon is.
– Eredetileg jobblábas futballista voltam, de sérülés miatti kímélnem kellett egy ideig, és azzal megerősödött a bal. A pályafutás utolsó éveiben a kímélet sem segített. Többünknek volt lovaglóizom fájdalma, aztán jöttek a térdpanaszok, engem Pécsett meg is műtöttek. Játszhattam még két évet ismét Bélapátfalván, majd következett a már említett besenyőtelki végjáték.
