Januártól ismét szigorodnak a szabályok: azt tervezik, rendet tesznek

Se szeri, se száma azoknak az újságcikkeknek, amelyek az elmúlt években tevezett menzareform kísérletekről szólnak. Szinte minden kormány zászlajára tűzte-tűzi az egészséges táplálkozás megvalósítását a közétkeztetésben, ám a programok, akciók csak ideig-óráig tartanak. Egy időre felkerül a heti étlapra például a brokkolikrémleves, a párolt csirke, zöldségekkel, s desszert gyanánt a sütőtök, ám sok gyerek fenntartással fogadja az új ízeket. Hiába, aki otthon megszokta az erősen fűszeres, zsíros ételeket, a gyakori tésztafogásokat, az nehezen barátkozik meg a kalóriában és ízekben szerényebb változattal.

A szülők változatlanul sokat panaszkodnak

Bárhogy is van, minden hasonló törekvést méltányolni kell, elvégre az egészséges fogások tálalása még mindig hasznosabb, mint az ehetetlen, agyonsózott „mindentbele levesek”, netán a zsíros szaftban úszó, mócsingos húsból készült pörköltek, szétfőtt spagettivel körítve.

Reform ide, reform oda, a szülők változatlanul sokat panaszkodnak arra, hogy a gyerekek rendre farkaséhesen érkeznek haza az iskolából, az óvodából, arra hivatkozva, hogy a menzai koszt kevés és ehetetlen. Persze akadnak olyan gyerkőcök is, akiknél telitalálat a tarhonyaleves, és sokkal szebbnek látják a világot, ha például rántott hús, vagy sajtos tejfölös tészta kerül az asztalra. Januártól őket is érheti csalódás, mivel ezekkel az ételekkel nem találkozhatnak többé az iskolai menzán.

Egyszer s mindenkorra rendet tesz

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának „menzaügyi rendelete” a tervek szerint egyszer s mindenkorra rendet tesz a közétkeztetés frontján. Jövő évtől még szigorúbban szabályozzák, hogy mennyi kalóriát és mennyi cukrot kaphat az, aki nap mint nap a tömegétkeztetés élvezője, vagy áldozata.

A rendelet szinte teljes egészében száműzi az étlapról a cukros dolgokat. Ezentúl példul nem lehet főételként édességet kiadni, azaz lőttek a mákos, diós tésztának, a kakaós cukorral meghintett tejberizsről nem is beszélve. Leáldozik a pudingporból tákolt vaníliasodónak, a tojásporból készült piskótatésztának is. Csak olyan desszert kerülhet a tányérra, ami legalább 1/3 részben tejet vagy gyümölcsöt tartalmaz.

A közétkeztetés újabb reformja csökkenti az ételek só-, cukor-, és zsírtartalmát, és jóval több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elő.
A kérdés az, hogy egy átlagos menzai konyhán rendelkezésre állnak-e az újításhoz szükséges feltételek.

Jövőre ők is csatlakoznak a minta-menza programhoz

Mátraderecskén az óvodai báziskonyhán például naponta 300 adag ebédet főznek. Ezt kapják az óvodások, az iskolások, de a szociális étkeztetést igénylő, idős emberek is. A korábbi kritikák miatt az önkormányzat egy ideje új élelmezésvezetőt alkalmaz, ám neki sincs könnyű dolga. A gyerekek ízlése és igényei ugyanis különböznek a korosabbakétól.

Forgó Gábor, a falu polgármestere azt mondja, hogy jövőre ők is csatlakoznak a minta-menza programhoz, ám ahhoz, hogy a szigorú előírásoknak minden szempontból megfeleljenek, alapos korszerűsítésre van szükség nemcsak az alapanyagokban, hanem a konyhatechnológiában is.

– Új edényeket, eszközöket, pároló alkalmatosságokat kell vásárolnunk, amelyek manapság nem kevés pénzbe kerülnek. Becsléseink szerint legalább 10 millió forintot kellene fordítani a korszerűsítésre. Ezt csak pályázati segítséggel tudjuk megoldani. A főzési alapanyagok előteremtése nem lesz lehetetlen feladat, hiszen a közmunkaprogramban megtermelt helyi zöldségek, hús, tojás nagy része az óvodai konyhára kerül. Rendkívül jól sikerült az idén elkezdett gombatermesztési programunk is, így ebből a tápláló, egészséges ételből is több kerülhet az asztalra – tette hozzá a falu első embere.

A kormány az idei esztendőben duplájára emelte a diákétkeztetés normatíváját, ami fejenként 108 ezer forint évente. Csak Egerben 203 millió forintot fordíthatnak erre a célra, s ezt az összeget a város önkormányzata további 105 millió forinttal egészíti ki. A városvezetés szerint elvárható, hogy olyan táplálékot kapjon minden tanuló, ami hozzájárul a szellemi és fizikai erőnléte gyarapodásához.

Leáldozott az ivólé ideje is

Januártól italként csak ásvány-, vagy ivóvizet és teát szabad kiadni, a cukros üdítő és a nem gyümölcs alapú szörp végleg tilos lesz. Érdekesség, hogy hat éves kor fölött viszont édesítőszerrel is szabad élelmiszert készíteni, mivel állítólag a gyerekek így kevésbé híznak el. A töltött káposztára és a túrós tésztára a rendelet értelmében nem szabad tejfölt tenni, azt csak ételkészítésnél lehet használni, feltétként tehát nem. Jó hír viszont, hogy ezentúl több lesz a zöldség és a gyümölcs. Azoknak a gyerekeknek, akik naponta háromszor esznek az iskolában, ezentúl két adag gyümölcsöt vagy zöldséget kell kapniuk.

Rengeteg étel a moslékban végezte

Hús is többször kerül majd az asztalra: a bölcsődések kivételével minden korosztálynak kell majd húst „állati fehérjét” kapnia valamelyik főétkezés részeként. A legkisebbek pedig minimum egy kisétkezésben kell, hogy ilyesmit kapjanak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal több menzát is megvizsgált Budapest környékén. A szakemberek megnézték, milyen ételeket kapnak az üzemi konyhában étkező gyerekek és felmérték, mennyi kerül a szemétbe a különböző alapanyagokból. A krumplinak például 60 százaléka a moslékban végzi, szinte holtversenyben a „karottás rizzsel’, ahol ez az arány 56 százalék. A levesek több mint felét is ki kellett önteni.