Kék hírek, bulvár

2010.08.19. 05:38

Jól vizsgázott a Tisza-tavi viharjelző

Augusztus eleje óta próbaüzemmel működik a Tisza-tavon a viharjelző rendszer. Az elmúlt időszak szélsőségei igazolták, jó döntés volt kiépíteni, még akkor is, ha egyelőre csak kettő van a térségben.

Sz. R.

– Az elmúlt két hét időjárási eseményei jó próbaüzemet biztosítottak a viharjelzők számára – tudatta Rázsi András meteorológus.
– A protokoll szerinti elvárás az, hogy a vihar kitörése előtt egy órával tudnunk kell róla, hiszen a vízi rendészetet, a katasztrófavédelmet és a vízen tartózkodókat is értesíteni kell. A Tisza-tónál egyelőre nincs kidolgozott szabályzata a viharjelzésnek. Ennek elkészítése későbbi feladat. Példa lehet a balatoni, melynek értelmében az elsőfokú jelzés életbe lépésekor a partot 500 méteren túl elhagyni nem lehet, a másodfok esetében pedig a tőkesúlyos járművek kivételével senki és semmi sem szállhat vízre.

– Minden területnek megvan a saját mikroklímája, melyet ki kell tapasztalni, ezért is mondjuk azt, hogy a Tisza-tó térségében működő viharjelző rendszer próbaüzemét tartjuk – jelezte Rázsi András meteorológus.
– A viharjelzésben három fokozat van: az alap, amikor szélcsendes az idő. Az első fokozat azt jelenti, hogy 1–3 órán belül percenként 12 méter sebességű, erős szél várható. A második fokozat azt üzeni, hogy 1–3 órán belül percenként 17 méternél is gyorsabb, viharos szél keletkezik. Ahogy emelkedik a riasztás foka, úgy változik a villogás frekvenciája.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Sarudon hétfőn délután csapott le a vihar. Kedden takarítottak. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]

A poroszlói és az abádszalóki öbölben felállított viharjelzők számítógépes összeköttetésben vannak az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci és debreceni regionális központjával. Innen szabályozzák a villogás ütemét. A vihar kitörését és pusztítását ma kilométeres pontossággal tudják előrejelezni. Rázsi András azt mondja, gyakran éri őket az a vád, hogy „pontatlan” volt a riasztás. Ám mivel tízméteres pontossággal nem lehet előrejelezni, a legfontosabb viszont a személy- és vagyonbiztonság.

A kiskörei szabadvízi strand vezetője, Czank Józsefné meglepődve hallott a viharjelző rendszer kiépüléséről. Mint mondja, ők nem is hallottak erről a lehetőségről.
– Interneten folyamatosan követjük az előrejelzéseket, ez általában beválik, olykor percre pontosan érkezik a vihar – fogalmaz.

– Ilyenkor hangosbemondón értesítjük a szabadvizű strandon tartózkodókat. Hétfőn délután is folyamatosan néztük az internetet, s láttuk, hogyan vált át narancsból pirosra a riasztás, és sikerült időben kiüríteni a strandot. Az egyre gyakoribb extrém időjárási helyzetek miatt lassan már megszokjuk, hogy folyamatosan figyeljük az előrejelző oldalakat. Persze, nem állnánk ellen, ha a kiskörei szakasz is kapna egy viharjelzőt.

Elégedettek az internetes előrejelzéssel

Sebestyén Attila, Sarud polgármestere azt mondja, ők a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Irodától szoktak jelzést kapni, ha vihar közeleg. A hétfői haváriát is ők jelezték 17.20-kor, s a vihar 17.40-kor csapott le.

Ennek az előrejelzési rendszernek az egyedüli hibája, hogy senki sem ül éjjel-nappal a számítógép mellett, figyelve a leveleket. Vasárnap egyébként már készültek a viharos időre, így a rendezvényük ideje alatt 10 percenként bemondták, hogy narancssárga riasztás van érvényben.

Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a sarudi öböl is kapna egy viharjelzőt, hiszen így nem kellene az internetet figyelni, s a tavon tartózkodók is fel tudnának készülni az égi áldásra.

A fejlesztés egyik szorgalmazója a Tisza-tó Térségfejlesztési Tanács volt, melynek akkori alelnöke, Godó Lajos hosszú időn keresztül küzdött azért, hogy a tó minél biztonságosabb legyen.
– A szélsőséges időjárási jelenségek, a horgászok és a strandolók nagy száma, az egyre több vízi jármű irányította rá arra a figyelmet, hogy szükség van a Tisza-tónál is a viharjelző kiépítésére – elevenítette fel. – Egy 25 millió forintos pályázat révén sikerült kiépíteni ezt a rendszert, mely nem csak a két viharjelzőt tartalmazza, hanem a tópart biztonságát is növeli kamerák segítségével. Reméljük, hogy a viharjelzők kiépítése nem akad meg.

Tornádók Magyarországon

2008. március 1. Nagyszentjános

2008. április 7. Csány

2008. május 20. Gátér

2008. június 8. Algyő

2008. augusztus 24. Ipolytarnóc

2009. június 11. Adács

2010. augusztus 15. Eger

2010. augusztus 16. Mezőkövesd

2008. április 7. Csány

2008. május 20. Gátér

2008. június 8. Algyő

2008. augusztus 24. Ipolytarnóc

2009. június 11. Adács

2010. augusztus 15. Eger

2010. augusztus 16. Mezőkövesd Elégedettek az internetes előrejelzéssel Sebestyén Attila, Sarud polgármestere azt mondja, ők a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Irodától szoktak jelzést kapni, ha vihar közeleg. A hétfői haváriát is ők jelezték 17.20-kor, s a vihar 17.40-kor csapott le.

Ennek az előrejelzési rendszernek az egyedüli hibája, hogy senki sem ül éjjel-nappal a számítógép mellett, figyelve a leveleket. Vasárnap egyébként már készültek a viharos időre, így a rendezvényük ideje alatt 10 percenként bemondták, hogy narancssárga riasztás van érvényben.

Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a sarudi öböl is kapna egy viharjelzőt, hiszen így nem kellene az internetet figyelni, s a tavon tartózkodók is fel tudnának készülni az égi áldásra. Sarudon hétfőn délután csapott le a vihar. Kedden takarítottak. Fotó: Ötvös Imre -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!