Orvoslásra vár a szakértői rendszer

Az eljárás során kizárt két igazságügyi műszaki szakértő kapcsán soron kívüli etikai procedúrát folytat le a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara. Szakemberek szerint a történtek rávilágítanak a szakértői munka szabályozásának hiányosságaira is.

Saját kérésükre folytat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) soron kívüli eljárást a Rezesovával szembeni büntetőjogi procedúra során közreműködött két igazságügyi műszaki szakértővel kapcsolatban. A több ember halálát okozó, ittas járművezetés bűntette miatt jogerősen 9 év börtönnel sújtott szlovákiai nő ügyében a másodfokú bíróság májusban, majd szeptemberben zárta ki kettejüket pártosság gyanúja miatt.
Amint arról a Hírlap beszámolt, Melegh Gábor esetében azt kifogásolta a bíróság, hogy előbb elhárította az áldozatok hozzátartozóinak felkérését, majd mint magánszakértő elfogadta a gazdag famíliából származó vádlottét.

A MISZK eseti bizottsága szerint tévesen hivatkozott a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület működésére, s ez „pártatlanság sérelmének látszatát kelthette”. Melegh maga is szorgalmazta az etikai eljárás mielőbbi lefolytatását. Maga kérte az etikai eljárás elindítását az egri Kovács Miklós szakértő, aki az őt a jogerős döntés előtt kizáró másodfokú bírósági döntés rá vonatkozó megállapításait sérelmezi.

A törvényszék nála azt nehezményezte, hogy korábban a védelem oldalán dolgozott, s az elsőfokú bíróság a kirendeléséről határozott. Ettől kezdve pártatlanul kellett volna tevékenykednie, ám a másodfok szerint ezután is a védelem szakértőjeként viselkedett.

E bűnperben első fokon négy igazságügyi műszaki szakértő alkotott szakvéleményt, a másodfok ötödiket rendelt ki. Sajátossága volt, hogy Melegh szakértő belépése után úgy tűnt, a többiek „hozzáigazították” szakvéleményüket az övéhez. Főleg az volt kérdés, vajon történhetett-e úgy a négy ember életét kioltó baleset, hogy az áldozatok autóját vezető férfi oly mértékben vágott be Rezesová terepjárója sávjába, hogy már elkerülhetetlenné vált az ütközés. (A jogerős ítélet után látott napvilágot: egyes szakértők titkos kísérlettel igazolták, hogy erre nem is lehetett elég ideje...)

A sértettek hozzátartozója megjegyezte: „Nagyon nagy baj van az igazságügyi szakértői rendszerrel. Azokkal a jó pénzért dolgozó szakértőkkel, akik az áldozatból bűnöst, a bűnösből pedig áldozatot igyekeznek csinálni”.

Tényleg nagy a baj? Úgy véljük, érdemes a szakértői munka pár fontosabb elemét megismerni.
Ebben segít eligazodni a hatályos Büntetőeljárási, s az Igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény számos rendelkezése. E szerint a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a rendőrség, azaz valamilyen hatóság rendeli ki vagy bízza meg a szakértőt, hogy segítse a bűntényi tényállás megállapítását, szakkérdés eldöntését. Ilyen tevékenységet magánszemély, gazdasági társaság, igazságügyi szakértői intézmény és testület folytathat, ha megfelelt a feltételeknek.

A szakértőnek büntetlen előéletűnek kell lennie, nem állhat foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, fontos, hogy legyen a szakterületén a szakértéshez képesítése, s öt év szakmai gyakorlata. Lényeges: nem utasítható arra, hogy mit tartalmazzon a szakvéleménye. Annak elkészítéséért szakértői díj illeti meg.

A jogalkotó meghatározza azt is, mikor nem járhat el valaki szakértőként. Akkor, ha a procedúrában terheltként, védőként, feljelentőként, vagy ezek hozzátartozójaként részes, ha bíróról, ügyészről, nyomozó hatóság tagjáról, hozzátartozóikról, s tanúról van szó. Kizárandó az is, akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

A Rezesová-ügy kapcsán a másodfok bírája úgy fogalmazott: a szakértői rendszer újragondolást igényel. Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, Patyi Gergely egy országos hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy verseny esetén a szakértésben az ár lehet a fő szempont, a nyomozó hatóság a legkedvezőbb ajánlatot tevőt rendeli ki. Ám az olcsóság vakvágányra viheti az ügyet.

A magánszakértés gondja, hogy zömében a megbízónak kedveznek szakvéleményeikben. Az államtitkár szerint dolgoznak már szakértői problématérképen, ami decemberben készül el. Nem biztos, hogy a jogszabályok a rosszak, inkább az, hogy nem jól működtetik a rendszert. Tehát a rendelkezéseket kell betartani, s a minisztériumnak is sokkal határozottabban kell érvényesítenie a felügyeleti jogát az anomáliák orvoslása érdekében.

Adatokat ismerhet meg, kezelhet a szakértő
A szakértő munkája során – a kirendelés vagy megbízás tejesítése érdekében – a tudomására jutott személyes adatokat jogosult kezelni, de azok kapcsán titoktartási kötelezettség terheli. Kivéve, ha olyan bűncselekmény bekövetkezésének szándékáról szerez értesülést, ami más életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné. Ezekről bejelentést kell tennie a nyomozóhatóságnak. A törvény értelmében a szakértőnek a kirendelés befejezése után azonnal zárolnia kell az adott büntetőeljárásban megismert, felhasznált adatokat, amelyeket tíz évig tárolnia kell, majd azt követően pedig törölnie.

Ha hamis vagy megalapozatlan a szakvélemény
A kirívóan problémás szakvélemények esetében felmerülhet a hamisság gyanúja, ami bűncselekmény. A kamarai szakértő öt megalapozatlan szakvélemény-adás után elveszítheti a kamarai tagságát. Ezt többnyire a bíróságok észlelik. A leggyakrabban azt, hogy nem készül el határidőre a szakvélemény, vagy a szakértő nem jelzi, hogy nem tudja vállalni a feladatot. Ez az eljárás elhúzódásához vezethet. A szaktárcánál a rendszer tökéletlenségeit igyekeznek megszüntetni, az is sokat jelentene, ha ki tudnák szűrni azokat a szakértőket, akik formálisan sem tesznek eleget az eljárási szabályoknak.