Ellobbizták a főiskolát

A közelmúltban közöltünk interjút az idén ötven esztendős gyöngyösi Károly Róbert Főiskola leköszönő rektorával. Magda Sándor egyebek között azt mondta, hogy az intézménynek a kezdetektől mindig volt „vonzása”, s bízik benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Ennek eredményeként az utókor megünnepelheti majd a százéves születésnapot is.

– Az 1960-as években minden döntésnek megvolt a mechanizmusa. Egy kis szerencsével, hatékonyabb érdekérvényesítéssel a főiskola most akár Hatvanban is működhetne – jelenti ki némi keserűséggel a hangjában  Wagner Dénes mezőgazdasági szakmérnök, tanár, aki életkoránál fogva jól emlékszik azokra az időkre.

– A Hatvani Felsőfokú Zöldségtermelő Technikumot a MÉM (az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium)  1962-ben alapította, első tanévük az 1962-63-as volt. Az igazgatója Tiborcz György lett, aki előzőleg a MÉM kertészeti főosztályát vezette. Az intézmény a cukorgyárakkal szembeni területen egy favázas épületben működött, amelyben az elméleti oktatáshoz szükséges minden feltételt biztosítottak.

Mivel a hallgatók az ország minden részéből érkeztek, szükségessé vált az elhelyezésük. A fiúkollégiumot a hatvani Lenin MgTSZ Hegyalja út 128-as számú épületében, a leánykollégiumot a Kisteleki kastélyban helyezték el. A hallgatók gyakorlati képzése a Lenin Téesz üvegházi, fóliás és szabadföldi kertészeti területén folyt, a tanárok részére a Balassi Bálint úton a Dobó tér sarkánál lévő emeletes házban biztosítottak lakásokat. Mindezekre kiválóan emlékszem, mivel akkoriban kertészeti ágazatvezető voltam a téeszben, és a gyakorlatok szervezése révén kapcsolatban álltam az intézmény tanáraival.

Gyöngyös megkerülhetetlen marad

Az átalakuló felsőoktatásban most elsősorban azt kell nézni, hogy mi az igény a gyakorlatban. Személyes véleményem szerint Magyarországnak négy-öt egyetemnél többre nincs szüksége, és ezeknek az intézményeknek elsősorban az alapkutatásokban kell élen járniuk. Régiónként elengedhetetlen egy-két olyan intézmény, amelyek a munkaerő-piacra képeznek. A Károly Róbert Főiskola most is ilyen – de erős tudományos háttérrel –, és a jövőben is ilyen szeretne lenni. És mert a gyakorlati oktatáshoz is mindene megvan, megkerülhetetlen eleme marad a rendszernek – nyilatkozta a Heves Megyei Hírlapnak dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora.

Wagner Dénes úgy tudja, hogy a MÉM Hatvant mint a kertészeti termelés központját jelölte meg a Felsőfokú Technikum létesítésének céljára.
– Sajnos, néhány év múlva a Hatvani Felsőfokú Technikumot beolvasztották, és Gyöngyös vált a központtá – folytatja az emlékezést az agrárszakember. –  Amikor az önállóság megszűnt, Tiborcz György visszavonult a minisztériumba, mert ő Hatvan városát tartotta alkalmasnak az intézmény további működtetésére. Nagyon úgy tűnik, hogy az akkori hatvani városvezetés érdekérvényesítő képessége és lobbitevékenysége kevésnek bizonyult a felsőfokú iskola megtartására.